Az akác a klímaváltozás nyertese
Negatív tulajdonságai ellenére az akácfa az egyik legsokrétűbben hasznosítható fafajunk.
Az akác pár éve kis híján felkerült az idegenhonos, ezért nem kívánatos növények EU-s listájára, ám most a klímaváltozás erősödésével újra annak nyertese lehet.
Egyszer már ugyanis bizonyította, hogy sikerrel fel lehet venni vele a küzdelmet a futóhomokkal szemben. Az Észak-Amerikából származó, hazánkban mintegy háromszáz éve ültetett fehér akácot (Robinia pseudoacacia) a katonai kincstár alkalmazta először erdőtelepítésre az 1700-as évek közepén a komáromi erődítmény körül. Széleskörű alkalmazása és az Alföldön való elterjesztése azonban Tessedik Sámuel evangélikus lelkésznek köszönhető. A filoxéravésztől kipusztult szőlők miatt az Alföldön tomboló futóhomok megkötése volt a cél telepítésével, ami végül sikeresnek is bizonyult. Idővel nemcsak a Nyírségnek vált szerves részévé, hanem nagyon gyorsan elterjedt az ország más részein is.
Ami nem véletlen, hiszen nemcsak hasznot hajtott a laza feltalaj megkötésével, hanem az embereket ellátta épületfával, kerítésoszloppal, tűzifával is és csodálatos alapanyagot nyújtott a méhészek számára. A fehér akác ma hazánkban a leggyakoribb erdei fafaj, szinte minden területen és talajadottság mellett megél. Emellett ma már az sem utolsó szempont, hogy a kontinensen ismert lombos fafajok közül a legkevesebb víz felhasználásával a legnagyobb mennyiségű biomasszát állítja elő.
2014-ben mégis a támadások kereszttüzébe került ez a sokhasznú, ugyanakkor vitathatatlanul erőszakosan terjeszkedő, a talajt kizsaroló fafaj. Az akác akkor kis híján felkerült a környezetre veszélyt jelentő, terjeszkedő, így tiltott növényfajok listájára, válaszul ugyanabban az évben a magyar akácmézet fájával együtt hungarikummá nyilvánították.
Úgy tűnik, hogy a csörte után a megnövekedett tűzifa-felhasználás és a klímaváltozás, az Alföld évek óta zajló elsivatagosodása okán az akácra ma ismét nagy szükség van. Sőt, még a Távol-Keleten is segít a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak enyhítésében és az elsivatagosodás elleni küzdelemben a magyar akác, amely a fentiekben már említett jó talajmegkötési képessége mellett magas fűtőértéke, a bútor- és faipari hasznosítása és a méhészetben betöltött szerepe miatt is kelendő Dél-Koreában és Kínában.
Az ottani szakemberek a magyar szakértők segítségével a fafaj termesztéstechnológiájának korszerűsítésére törekednek. Ázsiában az akác az erózió elleni védekezésben tölt be jelentős szerepet, illetve méhészeti és a faipari jelentőségén túl nagylevelű változatát takarmányozásra is használják.
Szóval: akác forever!
