A meghívásos pályázat keretében a villányi Gere Pincészet és a szekszárdi Takler Pincészet mellett győzedelmeskedett a Pannonhalmi Főapátság Pincészete.

A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának értékelésére és elismerésére két évtizede alapították meg az "Év Pincészete" vándordíjat, amely az idei évben jelentős átalakuláson ment keresztül. Az újjászervezést követően elsőként a Pannonhalmi Főapátság pincészete nyerte el ezt a megtisztelő szakmai elismerést, amelyet csütörtökön adtak át a Viator Rendezvényközpontban.

A Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002 óta olyan bortermelő társaság teljesítményét jutalmazza az "Év Pincészete" vándordíjjal, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra széleskörű népszerűsítéséért a legtöbbet tette az adott évben.

A Pannonhalmi Főapátság Pincészete - elsőként hazánkban - 2010 után, idén második alkalommal is elnyerte a címet.

- A díj szakmai és társadalmi alapokon nyugszik. A legjobbak közé került három pincészet közül a három társaság elnökségének 26 tagja szavazott a nyertesről - mondta el Koch Csaba az akadémia elnöke, majd kiemelte, hogy a kitüntetés kiérdemléséhez nem elég jó bort készíteni. Komplex egységben kell működni, a szőlőtermeléstől a pohárba töltött nedűig. Pannonhalmán pedig a minőségi bor három alappillérét a hit fogja össze - tette hozzá.
Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint jó helyre került a vándordíj, amely Madarassy István, Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész alkotása.
- A helyi borászat arculatban és minőségben is kitűnik a többi közül. Remélem minél tovább folytatódik itt ez a kiváló munka - fogalmazott.
Dr. Kiss István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy az ilyen siker megismétléséhez elengedhetetlen a tudás, amely tetten érhető a pannonhalmi palackokban.

20 évjárat - Két évtidezede éledt újjá az ezeréves hagyomány

Hortobágyi T. Cirill főapát az ezeréves hagyományokkal rendelkező pannonhalmi szőlő- és borkultúráról is beszélt.
- Nem csak apátságunk története ezeréves, de szerzetesközösségünk szőlő- és borkultúrája is. A II. világháborút követő politikai és társadalmi átrendeződés lehetetlenné tette a hagyomány folytatását, mivel a szőlőbirtokok és a pincészet is állami tulajdonba került. De a Pannonhalmán élő szerzetesek nem mondtak le a hagyományok újjáélesztéséről. Az ezredforduló után, pontosan két évtizede éledt fel újra a főapátság pincészete - fejtette ki Hortobágyi T. Cirill.
- A Főapátság újkori bortörténelmének húsz évjárata során a kezdeti 40 ezer palack mára megtízszereződött, amely az eredetileg tervezett kapacitáson is túlmutat. Az induláskori újratelepítésekhez felrajzolt fajtaválasztékot a termőhely határozta meg. Néhány éve megkezdődött a fajtaszerkezet finomhangolása és az ültetvények szakaszos megújítása, amelyek révén időközben a termékkínálat is kikristályosodott - mondta el Liptai Zsolt főborász.

Az 50 hektáros birtok kétharmadát fehérszőlők borítják, amelyek között világfajták – elsősorban rajnai rizling, sauvignon blanc és chardonnay – és Kárpát-medencei fajták – olaszrizling és királyleányka – egyaránt megtalálhatók, de a területek harmadát elfoglaló kékszőlők ideális termesztési feltételei is igazolódtak. Ezek közül az eddigi tapasztalatok szerint a pinot noir bizonyult a legeredményesebbnek.

- A pincészet fajtaborai és egyedi elképzelések mentén született házasításai évről évre izgalmas kóstolási élményt ígérnek, miközben évjárati hatásoktól függetlenül magas minőségükkel vívják ki a fogyasztók bizalmát. Talán ennek is köszönhető, hogy a 20 év alatt ismertté és elismertté váltak a hazai piacon, és a világ legkülönbözőbb pontjain, így a monostor és a borvidék hírnevét határainkon túl is öregbítjük - hangsúlyozta Illés Tamás, a pincészet marketing- és kereskedelmi vezetője.

• Pannonhalmi Főapátság Pincészet
• Év Pincészete