Bob Dylan, az „önjáró"
„Bob Dylan soha nem akart megfelelni senkinek."
Nem hajlandó szerepet játszani, mindig a saját feje után megy, a kiszámíthatatlansága az, ami állandó a most 80 éves Bob Dylanben – mondja avatott ismerője, a „dylanológus” Keresztesi József író-költő.
HVG: Az a közmegegyezés, hogy Bob Dylan minden idők egyik legfontosabb popkulturális személyisége. Miben rejlik a jelentősége?
Keresztesi József: Bár folkzenészként indult, hamar kiderült, hogy nem pusztán ebben a műfajban tehetséges. Nyilvánvalóvá vált, hogy szövegeinek költői erejével valami olyannak van a birtokában, ami sokkal több annál, mint ami ebben a világban megszokott volt. A karrierje úgy írható le, hogy állandóan csapkodja az ajtót maga után, és ha már elég sokan követik, elkezd mást csinálni. Az első látványos váltás akkor történt, amikor otthagyta az akusztikus folkszínteret és elektronikus zenére váltott.
Dylan elektromosra vált, a Like A Rolling Stone 1965-ben a Newport Folk Fesztiválon:
Később önként mondott le a korszakát meghatározó szupersztár státusáról. Az 1970-es évek végén elkezdett keresztény zenét játszani. Folyamatosan ment a saját feje után. Még a gyengébb időszakaiban is voltak igen figyelemreméltó dolgai. Olyan, mint a szivacs, mindent magába szív – nyelvileg is és zeneileg is.