Az államszocializmus utolsó évtizedeiben „koraszülött jóléti államnak” minősített Magyarország újabban egyre keményebben fogja vissza a szociális kiadásait – derül ki a gazdaságstatisztikai jelentésekből.

Az elmúlt évtizedben egyetlen olyan EU-tag sem akadt a szorosan vett kontinensen, amely olyan vehemensen csökkentette a GDP népjóléti kiadásokra jutó hányadát, mint országunk. Az újabban 27 nemzetet tömörítő közösségben az utóbbi időben kizárólag Írország tett túl e tekintetben Magyarországon. Ma már Csehország, Szlovákia, Horvátország, Ciprus és Málta is relatíve többet fordít GDP-jéből az egészségügyi rendszer működtetésére, a nyugdíjakra, a munkanélküliek támogatására és más jóléti juttatásokra, mint Magyarország – pedig egy évtizeddel ezelőtt még fordított volt a képlet.

2010-ben Orbán Viktor olyan költségvetést örökölt meg a szocialistáktól, amely a GDP 22,5 százalékának megfelelő forrást irányzott elő a szociális és egészségügyi ágazatra. A hazai népjóléti büdzsé attól kezdve évről évre egyre karcsúbbá vált, s az utolsó publikált adat szerint 2018-ban már csak a bruttó hazai termék 17,7 százalékával volt egyenlő.

 

• szociális kiadás
• juttatás
• támogatás