A Balkán egyik valódi ékszerdobozának tekintett város vezetése először 20 százalékkal csökkentette az óvárosi éttermek teraszainak méretét, hogy a turisták egyáltalán elférjenek a sétálóutcákban. Decemberben pedig arról fognak szavazni, hogy a következő években ne lehessen kiülős vendéglátóhelyet nyitni a középkori városrészben.

Szorul a hurok a dubrovniki (óvárosi) étteremtulajok nyaka körül. Leginkább azok vannak bajban, akik a közeljövőben teraszos helyszínen szeretnék vendégül látni a turistákat. Az önkormányzat decemberben dönt arról, hogy nyílhatnak-e új „kiülős” helyek a következő öt évben.

Terasz nélkül végük van

Horvátország bevételének egy jelentős hányadát a turizmusból szerzi, s ez fokozottan igaz a dél-horvát tengerparton fekvő világhírű ékszerdobozra, Dubrovnikra. A középkorban Raguzaként ismert, lenyűgöző fekvésű település óvárosi része szinte egész évben tömve van turistákkal, akik szívesen töltik az idejüket a sétálóutcákra kinyúló teraszokon.

A kiülős helyekre nem csak azért van szükség, mert a fullasztó hőségben megvesznének odabent a vendégek, hanem azért is, mert a vendéglátóhelyek legnagyobb része a több méter vastag, középkori várfalba épült. Emiatt a belső helyiségek szűkösek, nem bővíthetők, a tulajok örülnek, hogy a konyha, a mosdó és néhány asztal elfér. Magyarul, ha nem lenne terasz, értelmetlen volna üzemeltetni az éttermet.

Hiába minden, a turisták egyre többen vannak

A város vezetése viszont eltökélt az ügyben, a közelmúltban 20 százalékkal csökkentették az utcákra kinyúló teraszok méretét. Amennyiben egy étteremtulaj becsukja a boltot, a helyükre nem érkezhet senki.

Erre egyébként szükség is van a turistaáradat közepette. Hiába csökkentették a turistákat szállító hajók kikötési engedélyének a számát, 2019-ben 50 ezerrel több vendég érkezett az egyik legnépszerűbb balkáni városba, mely ennél több turistát már nehezen tudna elhelyezni.

• Dubrovnik
• turista
• vendéglátás