Égi művészet az év csillagászati fotóin
Ők lettek a 15. év Csillagászati Fényképészeti versenyének díjazottjai.
Sok csúszás után 2021 decemberében végre fellőtték a James Webb űrtávcsövet, ami azóta is elképesztő képeket küld haza a minket körülvevő csillagokról. Már a Hubble se volt semmi, de a James Webb tényleg lélegzetelállító felvételeket készít.
A Greenwichi Királyi Obszervatórium egy fényképészeti versenyben évről évre bemutatja, hogy nem feltétlenül van szükség 10 milliárd dollárra ahhoz, hogy valaki szuper képeket lőjön a világegyetemről – sőt, még magát a Földet sem kell elhagyni hozzá.
A szervezet csütörtök kora este bemutatta a 15. év Csillagászati Fényképészeti versenyének díjazottjait, akik között magyar versenyző is helyet kapott. Kategóriákra lebontva mutatjuk meg a képeket.
Galaxisok
A kategória és úgy általában az egész verseny nyertese egy amatőr csapat, Marcel Drechsler vezetésével. Drechsler Xavier Strottner és Yann Sainty segítségével az Androméda galaxisról készített egy képet. Ez már önmagában is jól nézne ki, de a fényképen találtak egy váratlan extrát: az Androméda mellett épp egy hatalmas plazmaív húzott el.
Az ívet most egy soknemzetiségű kutatócsapat vizsgálja, mert ez lehet a legnagyobb ilyen jellegű jelenség az univerzum felénk eső szegletében. Az Androméda a hozzánk legközelebbi spirális galaxis, így nagyon sok fénykép készül róla.
„Hogy néz ki egy átlagos felfedezős kép? Általában homályos, fekete-fehér, amin alig, de felfedezhető valami szinte láthatatlan pötty vagy szín, ami elsőre értelmezhetetlennek tűnik. Azonban ebben ez esetben ez nem így volt. Ez a csillagászati fénykép legalább olyan értékes, mint káprázatos. Nemcsak az Androméda szerepel rajta egy új szögből, hanem az asztrofotózást is új szintre emeli” – mondta Francsics László, a zsűri egyik tagja.
A kép Nancy közelében, Franciaországban készült.
Napunk
A kategóriát Eduardo Schaberger Poupeau Napkérdés című képe nyerte. Címét a felszínen látható, kérdőjel alakú lángokról kapta. Ezek plazmaívek a Nap atmoszférájában, amiket mágneses mezők állítanak alakzatba. A kép egy mozaik, amit két panelből illesztettek össze.
„Ez egy nagyon jól elkapott kép. Ugyan már korábban is láttuk a Nap felszínét, még sose láttam rajta kérdőjel formájú alakzatot. Ha ráközelítesz a Napra, a fénykép egészen festmény jellegűnek tűnik – szinte látom az ecsetvonásokat” – mondta a képről a zsűri egy másik tagja, Sheila Kanani.
A kép Rafaelában, Argentínában készült.
Az újoncoknak járó díjat Aaron Wilhelm nyerte a Sh2-132 jelű ködkomplexumról készült fotójával. A komplexum a Cepheus és a Lacerta csillagképek mellett található, és több mélyűri szerkezetnek is otthont ad. A fénykép 70 órányi adat alapján készült, és remekül bemutatja a komplexum gázhalmazait.
„Az asztrofotósokat a kitartásuk és állóképességük emeli ki a többi fényképész közül. (…) Az egész paletta finom, de változatos színei, a sötét, kanyargó porsávok kiváló részletességgel vannak kiemelve, a csillagok pedig tökéletesen kerekek, és nyoma sincs az elcsúszásnak. Mindezt a terület egyik újoncától. Ez azt mutatja, hogy még az asztrofotózás kezdeti szakaszában sincs határa annak, amit elérhetünk” – véleményezte a képet Steve Marsh zsűritag.
A kép a kaliforniai Santa Monicában készült az Egyesült Államokban.
Sarki fény
Monika Deviat egy absztrakt sarki fénnyel nyerte meg a kategóriát. A megszokottól eltérően a fényképész csak a fénycsíkra fókuszált, ami ecsetvonásként tekereg át az éjszakai égbolton.
„A zsűri odáig volt az absztrakt kép egyszerű eleganciájáért. Hozzászoktunk, hogy a sarki fényeket általában földi perspektívában látjuk, és hegyek, fák és ember alkotta tárgyak keretezik a táncoló fényeket. A fotós valami egészen mást mutat be, a fénycsík önálló szépségére fókuszált” – méltatta a képet Katherine Gazzard zsűritag.
A kép Utsjokiban, Lappföldön, Finnországban készült.
Bolygók, üstökösök, aszteroidák
Tom Williams nyertes képét a Vénuszról készítette, és hamis, infravörös és ultraviola színeket is használt. Mivel kilépett a szabad szemmel látható spektrumból, a bolygó atmoszférájának egészen új elemei tűnnek fel a képen.
A kép az Egyesült Királyságban található Trowbridge-ben készült.
Emberek és a világűr
A képen látható hajó, a Zeila 2008. augusztus 24-én futott zátonyra Namíbia hírhedten veszélyes északi partjánál. Ennek ellenére még egész jó állapotban van, így Vikas Chander le tudta fényképezni néhány csillag társaságában.
A kép Namíbiában készült.
A Hold
2022. december 8-án marsfogyatkozás volt, a Hold állt a Föld és a Mars közé. Ethan Chappel emiatt tudta egyszerre lefényképezni a két égitestet. A képen a Mars Hold mögül kikandikáló, déli féltekéje látható, kiemelkedően részletgazdagon.
A kép a texasi Cibolóban készült.
Csillagok és nebulák
Ezt a kategóriát is Marcel Drechsler és Xavier Strottner nyerték. Régi képeken kiszúrtak egy korábban ismeretlen nebulát, aminek közepén két csillag lakik egymás mellett. 100 éjszakán keresztül, összesen 360 órányi expozícióval kapták ezeket lencsevégre.
„Ez egy lélegzetelállító kép a Hidra csillagáról és csillagközi környezetéről. Figyelemre méltó, hogy a nebulát korábban ismeretlen galaktikus emissziós ködök keresése során fedezték fel. Több mint 360 óra expozíciós idő után a fotós egy gyönyörű, ultramély csillagmaradványt fedezett fel. Ez a kép nemcsak igazán lenyűgöző, hanem fantasztikusan illusztrálja azt is, hogy az amatőrök és a hivatásos csillagászok hogyan tudnak összefogni, és együttműködéssel nagyszerű eredményeket elérni” – mondta a zsűri egyik tagja, Juri Belecki.
A kép a chilei Ovalléban készült.
Égi képek
Angel An a Himalája legmagasabb gerincéről fényképezte le ezt a vörös lidérc ködfénykisülést, ami kis túlzással piros villámlásnak tűnik, és a hagyományosnál sokkal magasabban szokott előfordulni.
A zsűri kiemelte, hogy bár maguk a színek is nagyon jól néznek ki, alapvetően nem ez fogta meg őket a képben, hanem a nyalábok részletessége, és az, hogy nem a teljes jelenséget fotózta le (ami amúgy sokkal feljebb nyúlik).
A zsűri a kategóriában külön kiemelte Hoszang Péter fényképét, ami a nyári napfordulókor készült. Ilyenkor ritkák az éjszakai világító felhők, és a tóban tökéletes szimmetriával tükröződik az alföldi táj.
„A kép nyugalmat és egyensúlyt sugároz. Akárcsak a helyszín, az Alföld, Európa egyik leglaposabb helye, végtelen nyugalmat áraszt. Ezt a nyugalmat a sós tavak, néhány árnyék és a nyári éjszaka gyönyörű égi jelenségei foglalják magukba” – mondta Francsics.
A kép Apajpusztán készült.
Az év fiatal asztrofotósa
A kategóriában Zsunvej Hszü (Runwei Xu) és Pinjü Vang (Binyu Wang) képe nyert, ami az ICC2944, azaz Futó Csirke Nebulát ábrázolja. Ez a Centaurus csillagképben, a Földtől nagyjából 6000 fényévre található, és jól látható a benne lapuló Collinder 249 csillaghalmaz.
A kép a chilei El Sauce Csillagvizsgálóban készült.
Képi innovációért járó Annie Maunder-díj
A NASA Chandra Sonification Project hanganyagai alapján John White vizuálisan kapta le egy, a Perszeusz galaxis közepén található fekete lyuk hangját. White egy Petri-csészét rakott egy hangszóróra, amin lejátszotta a NASA hanganyagát. Különböző fényekkel, lencsékkel és hangerőkkel kísérletezve kereste a leglátványosabb hangokat.