A mentést pedig az állam inkompetenciája mellett az is nehezítette, hogy hétfőn egy trópusi viharrá fejlődött ciklon érte el az országot.

Szombaton 7,2-es erősségű földrengés rázta meg a 11 millió lakosú Haitit, a legutóbbi jelentések szerint 1941-en haltak és közel 10 ezren sérültek meg, és egyelőre nem tudni, hányan tűntek el a katasztrófa miatt. Hétfőn pedig elérte az országot a trópusi viharrá erősödött Grace, amely 25 centiméter esőt és ebből kifolyólag áradásokat, földcsuszamlásokat hozott.

A mentőalakulatok a földrengés sújtotta területeken kétségbeesetten próbálták megtenni, amit lehet, még a vihar előtt, mert miután a földrengés tönkretette az utakat, hidakat, az eső, a sár és az ár csak tovább rontja a helyzetet. A polgári védelem megkérte azokat, akiknek lakható maradt a háza, hogy adjanak menedéket a kilakoltatott szomszédoknak. Ugyanis egyes források szerint több mint 30 ezer család, mások szerint több százezer ember vált hajléktalanná, töltötte az éjszakát a szabad ég alatt a trópusi vihar közben is, miközben komoly ívóvízhiány alakult ki.

A kórházak túlterheltek, eszköz- és gyógyszerhiányban szenvednek. A helyiek mentőcsapatok híján maguk kezdték meg az emberek kiemelését és kórházba szállítását, de azóta segítség érkezett az Egyesült Államokból, Chiléből, és Mexikóból is útban vannak mentőalakulatok Haiti felé, Kuba pedig orvosokat küldött.

Ariel Henry miniszterelnök egy hónapra rendkívüli állapotot hirdetett.

A földrengés epicentruma a délnyugati félsziget közepén, Saint-Louis du Sud közelében volt, de a 125 kilométerre fekvő fővárosban, Port-au-Prince-ben és a szomszédos országokban is lehetett érezni. A leginkább érintett terület az ország délnyugati része, főként Les Cayes és környéke.

Az utcákat sikolyok töltik meg – nyilatkozta még a vihart megelőzően a New York Timesnak a város egyik anglikán templomának vezetője, Abiade Lozama archidiakónus. „Az emberek a szeretteiket, vagy menedéket, orvosi segítséget, vizet keresnek” – tette hozzá.

Les Cayes-ben van olyan kórház is, amely annyira megrongálódott, hogy félő, összedől, ezért fák és sátrak alatti betegágyakon kezelik az oda szállított sérülteket. A BBC riportere szerint van olyan terhes, súlyos lábtörést szenvedett nő, aki két nap után sem kapott fájdalomcsillapítót, egyszerűen nem jutott neki.

Ráadásul a Grace a házukat elvesztőknek felállított sátrakat döntött fel, a helyszíni videókon elárasztott utcák, hömpölygő víz látható.

Különösen rosszul érinti a délnyugati félsziget mintegy 1,5 millió lakóját, hogy a templomok nagy része leomlott. Erős kormányzati intézményrendszer híján ezekből kaptak támogatást egész életükben. Az emberek az egyházhoz fordulhattak segélyért, oktatásért, másféle szociális háló tulajdonképpen nincs az országban a francia gyarmati idők óta.

Az első fekete független állam egykor a térség leggazdagabb országa volt, ma viszont a lakosság csaknem 60 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.

Helyi tisztségviselők éhínségtől, járványoktól tartanak, mert a segélyek eljuttatását a délnyugati országrészbe tovább nehezíti a vihar. Az utakat bűnbandák felügyelik, akik a hétvégére fegyverszünetet rendeltek el, hogy a segélyek megérkezhessenek a leginkább rászoruló területekre, de erre a földrengésben nem érintett, viszont szintén elkeserítő szegénységben élő helyiek állítottak fel ellenőrzőpontokat, és fosztották ki a konvojokat.

Nem mintha lenne jó időpont, de a természeti katasztrófák most különösen rosszkor érték el Haitit, az elnök, Jovenel Moise júliusi meggyilkolása óta még mélyebb politikai válsággal küzd az ország. A nemrégiben beiktatott miniszterelnök hatalma különösen törékenynek látszik, és nincs működő parlament sem, Eredetileg szeptemberre tervezték az új választást, de még a földrengés előtt novemberre halasztották, mert az ország biztonsági helyzete nem teszi lehetővé a voksolás megtartását. A Moise-gyilkosság – amely az elnök a főváros melletti rezidenciájának megrohamozása után történt – nyomozása pedig megrekedt.

2010-ben egy, a mostaninál is súlyosabb földrengés érte Haitit, akkor 200 ezer ember hunyt el (a mostani rengés ugyan erősebb volt, de epicentruma távolabb esett a fővárostól), 2016-ban pedig a Matthew hurrikán is komoly pusztítást okozott. Az újjáépítést akadályozza a kiterjedt szegénység, a fegyveres bűnbandák tevékenysége, a rosszul működő kormányzat, az utóbbi másfél évben pedig a koronavírus is. Az ország vezetése annyira nem tudja ellátni feladatait, hogy az NGO-k köztársaságának nevezték el Haitit, mivel 2010 után a nem kormányzati szervezetek lettek a humanitárius segítségnyújtás fő csatornái az állami intézmények helyett.

Szakemberek ráadásul arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás miatt egyre több hurrikán, elnevezett vihar jön létre a térségben, egyre több csapadékkal. Az idén ez már a hetedik volt.

• Haiti
• földrengés
• természeti katasztrófa