Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője egy frissen benyújtott írásbeli kérdéssel mutatott rá egy fontos jogi ellentmondásra, amely a kormány paksi terveit érinti. Tóth arra kérdezett rá Lantos Csaba energiaügyi miniszternél, hogyan képzeli a kormány Paks I. üzemidejének meghosszabbítását és Paks II. megépítését egyszerre.

Miután a magyar és az orosz kormány 2014 elején megegyezett egymással, hogy orosz állami hitelből az orosz állami Roszatom új atomerőműveket épít Paksra, a beruházást engedélyeznie kellett az Európai Bizottságnak is. Több szempont szerint is ellenőrizték Brüsszelben a terveket, és a legtovább azt vizsgálták, hogy nem számít-e tiltott állami támogatásnak a beruházás finanszírozása. Végül 2017 októberében a Bizottság hozzájárult az építkezéshez, néhány fontos kikötéssel, például azzal, hogy a Paks II. által megtermelt áram egy jelentős részét tőzsdén kell eladni, azaz piaci áron, versenyhelyzetben kell értékesíteni.

Az állami támogatást részben azért fogadta el a Bizottság, mert a magyar kormány előadta, hogy Paks I. négy blokkjának üzemideje 2032 és 2037 között lejár, azokat egymás után be kell majd zárni, és új atomerőművek nélkül áram nélkül maradna Magyarország, ekkora kiesést másként nem lehet pótolni. Az érvelést a Bizottság méltányolta.

A Bizottság határozatában többek között ez olvasható: "A Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a paksi atomerőmű 1-4. blokkjainak fokozatos, 2032, 2034, 2036 és 2037 végéig tartó leállítása nyomán jelentkező kapacitásveszteséget hivatottak kompenzálni Paks II. 5. és 6. blokkjai, mert a régi blokkok további üzemidő-hosszabbítására nincs kilátás."

Többször, többféleképpen is szerepel ez a megállapítás a dokumentumban, és mindannyiszor jelzi a Bizottság, hogy a magyarok megmondták, a 30-as években örökre kikapcsolják Paks I-et.

Az osztrákok már régóta aggódnak, hogy nem kapcsolják ki

A téma előjött az EU Bíróságának tavaly november 30-i határozatában is. Az osztrák kormány ugyanis beperelte az Európai Bizottságot, mert szerinte nem lehetett volna megadni az engedélyt Paks II. állami támogatására.

Számos érve volt az osztrákoknak, ezek közül az egyik arról szólt, hogy nincs garancia rá, hogy a magyarok tényleg bezárják a 30-as években Paks I-et, és így nem áll meg az érv, hogy áram nélkül marad Magyarország, ha nincs Paks II. Viszont a magyar állam erőfölénybe kerül a régióban, ha a régi és az új blokkok hosszú időn át egyszerre működnek, és ezért nem méltányolható az állami támogatás.

A Bíróság azonban visszautasította az osztrákok panaszait, és erre a kifogásukra többek között így reagált:

,"(...) a Bizottságnak a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozata csak abban a formájában vonatkozik a támogatásra, ahogyan azt e határozat ismerteti, vagyis a megtámadott határozat csak annyiban engedélyezi a támogatást, amennyiben az a bejelentett intézkedéssel összhangban marad."

Ez azt jelenti, hogy az osztrákoknak nem kell aggódniuk, mert ha a magyarok az ígéretükkel szemben tovább üzemeltetnék Paks I-et, akkor a Bizottság engedélye már nem lesz érvényes Paks II-re.

Ebből könnyű levonni azt a következtetést, hogy a több mint három évig tartó brüsszeli engedélyeztetési eljárást újra kell kezdeni, ha nem akkor zárják be a régi blokkokat, amikor az a brüsszeli engedélyben - az eredeti magyar vállalásnak megfelelően - szerepel.

A magyar kormány úgy tervezte egyébként, hogy 2025-ben indul Paks II. egyik fele, 2026-ban a másik, és 2032-től zárnak a régi blokkok, tehát lesz négy év, amikor 6 blokk is üzemel, hogy aztán 2037 után már csak az újak maradjanak, és ezt a Bizottság jóvá is hagyta. Többet azonban nem.

A Bíróság azt is kimondta, hogy az osztrákoknak semmi okuk kételkedni a magyar kormány megbízhatóságában:

"Egyébiránt az Osztrák Köztársaság azon érveit, amelyek Magyarország azon állításának megbízhatóságát vonják kétségbe, amely szerint annak az időszaknak, amelynek során a jelenleg használatban lévő négy reaktor a két új reaktorral párhuzamosan fog üzemelni, a 2026 és 2032 közötti intervallumra kell korlátozódnia, a teljes nukleáris kapacitásuk 2037‐re történő leépítésével, nem erősítették meg olyan bizonyítékok, amelyek alkalmasak lennének annak alátámasztására, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett volna el az erőfölény valószínű fennállásával kapcsolatban."

A Bíróság döntése után egy héttel Budapesten megszavazták a hosszabbítás elvi lehetőségét

A Bíróság határozatáig tényleg nem erősítették meg ezt bizonyítékok. Csakhogy az ítélet kimondása után egy héttel, december 8-án, a magyar parlament elfogadott egy határozatot, amelyben tudomásul veszi, hogy a kormány kivizsgáltatja, hogy Paks I élettartamát meg lehet-e hosszabbítani. A határozat szerint meg lehet vizsgálni, hogy akár 20 évvel, azaz 2057-ig is meghosszabbítsák az utolsónak beüzemelt régi blokk szavatosságát.

Persze elképzelhető, hogy a magyar kormány meg tudja majd győzni a Bizottságot, hogy a 2017-es, állami támogatást jóváhagyó döntésén módosítson. Vagy az is lehet, hogy Paks II. a 2050-es évek derekára sem készül el. Az már biztos, hogy a 2025-ös és 2026-os indulása az új blokkoknak nem történik meg.

Ugyanakkor jogilag a mostani helyzet meredeknek látszik, hiszen a kormány egyszerre erőlteti Paks II. építését és Paks I. üzemidejének meghosszabbítását, és ez azzal fenyeget, hogy Paks II. elveszti a finanszírozására vonatkozó EU-s engedélyét.

Amint Tóth Bertalan választ kap az energetikai minisztériumtól, beszámolunk arról is.

 

• Paks II
• atomerőmű
• Roszatom