Ezeréves magból kelt ki a Biblia „elveszett fája"
14 év után olyan fa nőtt ki belőle, amely még a Bibliában feljegyzett, azóta elveszett nemzetséghez tartozhat.
Egy friss tanulmány szerint megtalálhatták az ősi júdeai gyógyítóbalzsam alapanyagát, a Sheba névre keresztelt fa gyantáját, melyet egy kutatócsapat még az 1980-as években talált. 14 év után egy olyan fa nőtt ki belőle, amely még a Bibliában feljegyzett, azóta elveszett nemzetséghez tartozhat.
Izraelben, egy Jeruzsálem közelében elterülő sivatagi barlangban talált, ősi magból termő fa gyantája lehet a Bibliában lejegyzett gyógybalzsam – mutatja be a tanulmányt az Independent. A szinte 2 centiméter hosszúságú magot az 1980-as évek végén fedezték fel egy júdeai sivatagban, ami a tudósok szerint i. sz. 993 és 1202 közöttről származik. A kutatók szerint ennek a fának a gyantája szerepel „tsori”-ként a Bibliában, amit gyógyító balzsamként írnak le.
A szakértők éveken keresztül próbálták termeszteni a növényt, végül egy „Sheba” becenévre keresztelt fát sikerült kikelteniük, amit már 3 méteresre sikerült megnöveszteni.
Ez is érdekelhet: Az ókori egyiptomiak a piramisokat építették, amikor ez a fa megszületett
Az elvégzett DNS-elemzés eredménye szerint a fa a Commiphora család egy egyedülálló fajához tartozik, a csoport Afrikában, Madagaszkáron és az Arab-félszigeten fordul elő.
A szakértők úgy vélik, a növény a júdeai gyógyítóbalzsam alapanyaga lehet, melynek keverékét kizárólag a dél-levantei sivatagi régióban termelték a bibliai időkben.
A júdeai balzsam a fennmaradt jegyzetek alapján széles körben ismert volt. A gyanta drága anyagnak számított az ókori világban, a Római Birodalom egész részén exportálták, parfümként, füstölőként, szürkehályog és mérgek ellen, valamint balzsamozásra is használták. Értéke ellenére a balzsam az i. sz. 9. századra eltűnt a térségből. Az új DNS-kutatások szerint valószínűleg a sába-fát használták gyökérként, majd ezt oltották be egy másik növénnyel.
A tanulmány szerint ez indokolhatja azt is, hogy eddig nem azonosítottak Commiphora-magvakat más helyszíneken. Az eredményekből az is kiderült, hogy a csemete levelei gyulladáscsökkentő hatású, biológiailag aktív vegyületeket tartalmaznak. A pontos fajt ugyan nem sikerült beazonosítani, így könnyen elképzelhető, hogy egy kihalt ághoz tartozik.
A facsemetén egyelőre még nem termett virág vagy gyümölcs, pedig az segíthetne a rokon fajokkal való összehasonlításban. A szakértők szerint előfordulhat, hogy a jelenlegi környezete nem kedvez a virágzásnak és a szaporodásnak.
