Az ügyészség közleménye szerint hamis tanúzással vádolják a volt politikust azok miatt a kijelentései miatt, amelyeket az Ibiza-ügy miatt felállított parlamenti vizsgálóbizottság előtt tett.

A magyar miniszterelnök közvetlenül az ügyészség pénteki bejelentése után, hétfőn tárgyalt a semmilyen politikai pozíciót sem viselő volt osztrák kancellárral, mégpedig a Facebookon magyar-osztrák csúcsnak nevezve a találkozót. Ezzel kapcsolatban Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke úgy fogalmazott: „hétfőn is folytatódik a diplomáciai nagyüzem a Karmelita kolostorban”. – A megbeszélésen a magyar-osztrák kapcsolatokról, az orosz-ukrán háborúban a béke megteremtésének lehetőségeiről esett szó. Beszéltek az európai közélet aktualitásairól, a nemzeti, keresztény értékek politikai képviseletéről is, különös tekintettel a jövő évi európai parlamenti választásokra – mondta.

A kancellár azért állhat bíróság elé, mert a vád szerint nem a teljes igazságot mondta el a saját szerepéről az állami vagyonkezelő holding, az ÖBAG vezetője, Thomas Schmid kinevezésével kapcsolatban. A Kurz kancellárral jó viszonyban álló Thomas Schmid és Kurz üzeneteiből a vád szerint kiderül, hogy köze lehetett a kinevezéshez. Erről a parlamenti bizottság előtt korábban azt mondta: tudott róla, de nem volt hatása a döntésre. Schmid kinevezésének ügye az Ibiza-botrány nyomán került a képbe: a 2017-es osztrák parlamenti választás előtt kiderült, hogy az akkori osztrák alkancellár, a radikális jobboldali Szabadságpárt politikusa, Heinz-Christian Strache a 2017-es ausztriai parlamenti választás előtt azt ígérte egy orosz nőnek, hogy ha megveszi a legnagyobb osztrák napilapot és a választási kampányukhoz támogatást ad, cserébe állami megbízásokat kaphat.

A bécsi tartományi bíróság nem látta minden kétséget kizáróan igazoltnak az ügyészség vádjait. A törvényszék szerint ugyan „nem volt szép”, ahogy Strache közbenjárt a vállalkozó kinevezése érdekében, mindazonáltal nem bizonyított, hogy tudott az adományról, ezért 2022-ben felmentették. Az Ibiza-videók nyomán felmerült a kérdés, hogy a kisebbik koalíciós partner, a Szabadságpárt mellett az Osztrák Néppárt esetében is felmerülhettek-e hasonló visszaélések. A Kurz elleni eljárás a bíróság közleménye szerint október 18-án kezdődik, és október 20-án és 23-án is tartanak egy-egy tárgyalási napot. A volt kancellár mellett egykori kabinetfőnöke, Bernhard Bonelli és a Casinos Ausztria részvénytársaság ügyvezetője, Bettina Glatz-Kremsner is vádlottak. Ha elítélik, Ausztria egykori kancellárja három év szabadságvesztés büntetést is kaphat.

Egy másik, még vizsgálat alatt lévő ügyben azzal is gyanúsítják a volt osztrák kormányfőt, hogy pártelnökké választása érdekében 2016-ban közpénzből finanszírozott népszerűségét növelő sajtómegjelenéseket, és közvélemény-kutatásokat kozmetikázott. Sebastian Kurz 2021 végén akkori állítása szerint visszavonult a politikától, a párt körüli korrupciós nyomozások, valamint a koalíciós kormány felbomlásakor lemondott tisztségéről. Thomas Schmid egyébként tavaly azt vallotta, hogy ő és más Kurz-bizalmasok intézték az Österreich-médiacsoport ingyenes napilapjában megjelent manipulált közvélemény-kutatásokat. A gyanú szerint a kutatásokat a pénzügyminisztérium rendelte meg, és Kurz párton belüli előmenetelét szolgálták. Cserébe a lap kormányzati hirdetéseket kapott a tárcától. Schmid azt állította: mivel Kurznak ekkoriban még nem volt kulcsa a pártkasszához – a párton belüli vezetői válság idején igyekezett magához ragadni a hatalmat –, rá volt szorulva a minisztérium pénzére. Ő pedig Kurz kifejezett kérésére járt el. Vagyis Kurz az adófizetők pénzének eltérítésével érhetett fel olyan gyorsan a csúcsra.

Kurz egyébként jelenleg Peter Thiel Trump közeli amerikai befektető stratégájaként dolgozik.

• Ausztria
• Sebastian Kurz
• kancellár