A háborús körülmények hatására a régmúltban is gyakran kényszerültek az emberek javaikat, értéktárgyaikat biztonságba helyezni abban a reményben, hogy a veszély elmúltával ismét hozzá tudjanak férni elrejtett értékeikhez.

A simontornyai pénzlelet megtalálása egy kedves történet, még 2020 szeptemberére nyúlik vissza. A megtaláló, Gárdonyi Róbert egy vakondtúrás tetején ezüstpénzt talált, majd a talaj kisebb megmozgatása után korsófalat ért a szerszáma és az ütéstől ezüstpénzek gurultak ki a tárolóedényből. Ő értesítette Bencze Kornél Simontornyai Várkapitányt, aki a bejelentést továbbította a megyei múzeumigazgató részére.

Az ép környezetű és nem mozgatott leletet a legszakszerűbben lehetett felmérni, így a legtöbb információt tudták a régészek dokumentálni a megtalálásról. A kutatás elején még a Tolna Megyei Balassa János Kórház munkatársai is segítséget nyújtottak egy röntgenfelvétel elkészítésével, mely bizonyította, hogy az akkor még szétbontatlan tárolóedény bizony nagy darabszámú pénzlelet tartalmaz. A szétbontást ezután kezdték meg a régész, történész, numizmatikus, restaurátor és fotós szakemberek. A kiállítás ősszel nyílt a simontornyai várban és márciusig lesz a helyszínen látható. 

A lelet összesen 1646 darab érmét tartalmaz, mely majdnem kizárólag magyar, osztrák és török ezüstpénzekből áll. Többségük Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos és I. Ferdinánd jó minőségű dénárjai, melyeket kiegészít 104 török akcse, valamint osztrák és német területről származó garasok, batzenek, 12 krajcárosok, illetve kevés számú hamis pénz. A legértékesebb 5 aranyforint, Hunyadi Mátyás és Szapolyai János uralkodásának korából. Szapolyai János aranyforintja,

A középkor híres és folyamatosan jó minőségben készültpénzei voltak a firenzei mintára vert aranyforintok, melyeket Károly Róbert idején vertek először Körmöcbányán. A pénz a latin „florentinus” neve „firenzeit” jelent, ami a magyar „forint” szó alapja. Simontornya fő látnivalója a reneszánsz vár. Története 1270 környékén kezdődött, amikor Döröcske nembeli Salamon fia Simon alországbíró a Sárvíz árterületének szigetére tornyot épített, és a település így ő általa kapta nevét. A torony később más épületekkel terebélyesedett, megváltozott, védműveket kapott. Tulajdonosai között megemlíthetjük Ozorai Pipót, a Garai családot, vagy éppen Gergelylaki Buzlay Mózest, akihez az erősség reneszánsz átépítése köthető. 1543-tól 1686-ig török kézen van, majd a Rákóczi-szabadságharcban válik nagyobb csatározások színhelyévé, és többször gazdát cserél. A katonaság 1717-ben vonul ki a falai közül végleg, ami után egy ideig magtárként funkcionál, majd végül az enyészet szólítja.

A simontornyai vár jelenleg múzeumként működik. Földszintjén a vár történetét bemutató tárlat és ritka faragványokkal rendelkező kőtár, a palotaszárny első emeletén a szekszárdi megyei múzeum “Nemesi ősgalériák Tolna megyében” című képzőművészeti gyűjteménye látható. Az öregtorony második és harmadik emeletén kortárs képzőművészek időszaki kiállításai várják az érdeklődőket. A reneszánszát élő ozorai reneszánsz Ozora mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát Utazás  Ha ebben a térségben járunk, akkor a Tolna megyei kis vár látogatását érdemes összekötni Ozora és Dunaföldvár megtekintésével, így egy kellemes váras nappá bővíthetjük az értékes pénzlelet reneszánsz őrzőjének felkeresését. 

 

 

• Simontornya
• pénz
• érme
• lelet