Léteznek ugyanakkor olyan módszerek, amelyekkel jelentősen csökkenthető a felszíni defláció, amelynek mértéke a talaj növényborítottságától, a támadható felszín nagyságától és a talaj szerkezetétől függ. Az utóbbit negatívan befolyásolja a túl gyakori művelés, így még a legzsírosabb föld is könnyedén elporosodhat, érzékenyebbé válva a deflációra.

Az egyik ilyen metódus a no till vagy no tillage néven emlegetett, a szántás műveletét elhagyó, regeneratív művelés, amely kiforrott alternatívának számít. A gépesítést egyáltalán nem nélkülöző rendszer lényege, hogy a gazda a talaj túlzott bolygatása nélkül biztosítja az általa termesztett növények fejlődéséhez szükséges optimális környezetet.

Mivel a szélerózió első számú oka a talajfedettség hiánya, a leghatékonyabb védekezés az, ha minél több növény borítja a talajt. A talajfedettséget a tarló felülvetésével, őszi kultúrák telepítésével, illetve mulcsolásnak nevezett őszi-téli talajtakarással is meg lehet oldani.

A szélsebesség nagyságát és a deflációs terület hosszát a szélirányra merőleges cserje- és növénysorokkal, mezővédő erdősávokkal, az uralkodó szélirányhoz igazodó talajmunkákkal lehet hatékonyan csökkenteni, valamint azzal a kétszintű művelésnek is nevezett megoldással, hogy a szántóföldi és kertészeti ültetvények szoros szomszédságban váltják egymást. Arra azonban minden talajvédelmi szakember felhívja a figyelmet, hogy a talajszerkezet védelmében a veszélyeztetett területeken minimálisra kell csökkenteni a gépi talajművelést.

/ Forrás Qubit.hu /

• talajerózió
• növényborítottság
• talaj