Kovács István János, a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, az MTA Lendület-kutatócsoport vezetője tartott előadást a napokban a Badacsonytördemicen létesített Geodinamikai Állomás első évének tapasztalatairól, írja a veol.hu.

Mint mondta, a legfontosabb kérdés az, hogy előre jelezhetőek-e és ha igen, mennyivel a földrengések.

Bizonyos módszerekkel látható, hogy a rengéseket tipikus jelek előzik meg. Az állomás beváltotta az e téren hozzá fűzött reményeket, de nem lehet megmondani, hogy pontosan mikor és hol következik be a rengés. Vannak azonban jelek, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a közelben egy nagyobb rengés a küszöbön áll – szögezte le az előadó.

Az elhangzottak szerint a Kárpát-medencében a világon egyedülálló jelenségek zajlanak, a fiatal földtani képződmény kedvező területet ad a hazai földtani szakembereknek. A medence területén nagyobb földrengések tapasztalhatók például a Kárpátkanyarban a süllyedő lemezek okozta feszültségek miatt. Ezért a közeljövőben ott is telepítenek egy hasonló állomást.

Mivel a nagyobb rengések valószínűsége 50 évente van, a korábbi földmozgások időpontja ismeretében hazánkban is küszöbön állhat egy ötös, hatos rengés. Román és holland kollégákkal vágtunk bele a kutatásba, hogy olyan információkat, találjunk, amelyek alapján előre jelezhetők a rengések. A pannon medencében sok széndioxidban gazdag feláramlás van, ha elkezdjük mérni a föld szilárd kőzetburkának szeizmikus tevékenységét, a kőzetek vezetőképességét és a föld belsejéből érkező gázokat egyszerre, akkor azzal a feltételezéssel élhetünk, hogy amikor a feszültség elkezd csúcsra érni a kőzetlemezek törése, a földrengés előtt, akkor ezekben a paraméterekben változást kell tapasztalni. Ezért építettük fel az állomást, amely méri a fenti adatokat és a meteorológiai paramétereket – fogalmazott Kovács István János.

Beszélt arról is, hogy ha egy területet sokáig figyelnek és a közelében kipattan egy erős földrengés, akkor így tesztelni tudják a feltevést, adatokhoz jutnak. A legjobb hely erre a Kárpát-kanyar, Kovásznára telepítik az állomást.

Sok terepmunka után a legjobb helynek hazánkban Badacsonytördemic területe mutatkozott, a hegy közelsége, a területen levő jelentős törésvonalak miatt. A mérések szerint a szerkezeti törésvonalak mentén az átlagnál jóval magasabb a mérésekhez szükséges radon és szén dioxin koncentráció. A telepített műszer tízpercenként méri a levegőben a széndioxid értékét és a talajgázok összetételét.

Az egy éves eredmény szerint az állomás közelében több rengés is kipattant. A tavaly szeptemberi és decemberi, az idei júliusi répcelaki rengést is jelezte az állomás, mivel Répcelakot és Badacsonytördemicet a mélyben törésvonal köti össze. A mentén terjednek a gázok, ezért a répcelaki rengést joggal mérheti a tördemici állomás.

A stabilan működő rendszer pontosan méri a talaj gázainak koncentrációját, az eredmények alapján már sejteni lehet, hogy milyen változás jelenik meg a gázkoncentrációban és nagyjából mennyi idővel az esemény előtt. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a rengés előtt egy nappal már elindulhat a folyamat – hangzott el a beszámolón.

 

• földrengés
• földtan
• földmozgás