Olyan betegségek tizedelik a magyar halállományt, amelyek tíz évvel ezelőtt nem voltak jelen. Azokat az állatokat pedig, amiket nem a kórságok, a horgászok vagy a kárókatonák tüntetnek el, azokat az inváziós fajok pusztítják ki. Egyre gyakoribb, hogy laikusok kezdenek önkéntes haltelepítésbe, mondván saját kezükbe veszik a haldemográfiai kérdést, épp ezzel okozva a lehető legnagyobb kárt.

Az elmúlt hetekben több horgászos Facebook-csoportban is vitákat generáltak olyan videófelvételek, ahol önjelölt haltelepítők mindenféle engedélyek nélkül helyeznek ivadékokat különböző magyar vizekbe. Két hangos csoport alakult ki: az egyik a horgászok Teréz anyájának kiáltotta ki a halhozókat, a másik viszont mélyen elítélte a tettet, mondván, hogy jóval ártalmasabb, mint amennyire annak látszik.

A vízpartokon állandó téma, hogy hiába terjed a c&r (catch and release, vagyis a halakat kifogás után a vízbe visszaengedő) nézet, valamint a halászat tilalma, mégis fogyatkozónak tűnik a természetes vizek állománya. Ezt részben vissza is lehet vezetni olyan problémákra, mint a hosszabb nyári kánikulákban bekövetkező halpusztulások, vagy egy-egy nagyobb vízszennyezés, másrészt viszont a kormányzati és a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) állításai, mérései cáfolják is ezt. Ezzel együtt is a pecások többsége azt mondja, hogy a nyolcvanas és a kilencvenes években több volt a hal. Bár könnyen lehet ez a horgászok "régen minden jobb volt" nosztalgiája, mindenesetre a közösségi oldalakon egyre több videó tanúskodik arról, hogy sokan a saját kezükkel hoznák vissza az aranykort és kezdenek a haltelepítésekbe.

Márpedig a szakértők szerint ez éppen fordított hatást válthat ki és halbőség helyett hatalmas pusztítást okozhat.
Betegségek, inváziós fajok, halpokalipszis

Mint azt az Állami Halőri Szolgálatot is magában foglaló Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal lapunkkal közölte, akár a sima jólelkűség is komoly gondokat okozhat a magyar természetes vizekben. Nem kell ellenőrizetlen, engedély nélküli település ahhoz, hogy a halállományt betegségek fertőzzék meg.

"Az, hogy a horgászok haltelepítést végeznek, alapvetően nem jellemző. Esetükben sokkal inkább az fordul elő, hogy valamely sekély, kiszáradó vízben található halat annak megmentése érdekében telepítik át egy másik vízterületbe. Ezekben az esetekben a horgászt ugyan a jószándék vezérli, ugyanakkor nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy a cselekedetével kárt is okozhat" - közölte a Napi.hu-val a Nébih arra utalva, hogy a hivatal találkozott már olyan esettel, amikor egy a nyári melegben kiszáradó vízből a horgászok az inváziós fajokat is "átmentették" egy másik területre.

A gond ott kezdődik, hogy sok horgász még a törpeharcsáról, vagy a gyűlölt gépfajokról csak-csak tudja, hogy idegenhonos és kifejezetten káros a természetes halállományra, de például az ezüstkárász annyira elterjedt már Magyarországon, hogy sokan kárásznak nevezik, azt gondolják, hogy nem bevándorlója a magyar vizeknek. Pedig épp ezek az ázsiai jövevények felelnek a széles kárász szinte teljes európai eltűnéséért.

"Az ezüstkárász állománya új területek kolonizálása során csak nőstény egyedekből áll, melyek más pontyfélék hímjeivel ívnak össze, de a szaporulatból az apahal örökítőanyagát kizárják, kromoszómáit a saját (háromszoros mennyiségű) kromoszómakészletükből pótolják, így a szaporulat ezüstkárász-klónokból áll. Ezt hívják ginogenetikus szaporodásmódnak, valamint ivari parazitizmusnak. Az őshonos széles kárász már majdnem teljesen eltűnt Európából ezek miatt a távol-keleti származású halak miatt" - jelent meg egy bejegyzésben a magyarázat a Budapest Halai Facebook-oldalon egy önjelölt telepítést kritizáló videó mellett.

Elég ha beteg a hal

Viszont nem kell inváziós faj ahhoz, hogy egy természetes területen felbecsülhetetlen kárt okozzanak a telepítők.

"Az illegális haltelepítés jelentős állategészségügyi kockázattal jár, hiszen az állomány nem esett át a fent leírt állategészségügyi ellenőrzésen, vagyis a halak olyan betegségeket is behurcolhatnak, amellyel a teljes vízterület állományát veszélyeztetik" - magyarázta tovább a Nébih. Ilyen betegség lehet például a koi herpesz.

"A telepítendő halállománynak rendelkeznie kell víziállat-egészségőri igazolással arról, hogy az egyedek betegségre utaló elváltozást nem mutatnak, olyan gazdaságból származnak, ahol nem áll fenn ismeretlen eredetű, megnövekedett arányú elhullás, valamint, hogy az érintett állományban a koi herpesz vírusát nem mutatták ki, és nem állapítottak meg e kórokozók által okozott betegséget" - részletezte a hatóság a szükséges ellenőrzéseket.

Azt, hogy a koi herpesz mekkora problémát jelent, jól mutatja, hogy a fertőzött állományban a kopoltyút támadó betegség 30-40 százalékos halálozási rátát mutat. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ egy évekkel ezelőtti felmérése is azt mutatta, hogy nagyon gyorsan terjed a pontyok között. Úgy fertőzi itthon az állományt, hogy a 2010 óta folytatott monitorozásban Magyarország 2 évig (2010-2011) mentes volt a betegségtől, azóta pedig bevezetésre kerültek az EU vonatkozó állategészségügyi szabályai és eljárásai, tehát meg sem jelenhetett volna a kórság, ha nincsenek külső tényezők.

Ez pedig nagyban köszönhető annak, hogy sokan a megunt kerti tavakból is a természetes vizekbe helyezik a halakat. A trópusi hobbi halak így egyrészt elszaporodhatnak - ilyen például a 2019-ben az Ipolyban kétszer is észlelt sárga harcsa -, vagy ritka betegségeket terjeszthetnek el.

"Kerti tavak, akváriumok esetében előfordult már, hogy a tulajdonos ráunt az abban tartott halakra, és "nemes egyszerűséggel" valamelyik természetes vizünkbe szabadon engedte azokat. Az egzotikus, trópusi halak általában nem élik túl a telet - bár minden ilyen kijelentéssel óvatosan kell bánni -, de a már említett betegségeket épp úgy behurcolhatják, mint a kerti tóból kikerülő egyéb őshonos vagy idegenhonos halfajok" - figyelmeztet a Nébih.

Bár létesíteni szabad kerti tavakat, de még így is kockázatot jelentenek: városi legendának és meseszerűnek hangzik, de a vízimadarak révén kikerülhetnek ikrák ezekből a vizekből. Egyes fertőzések így is elterjedhetnek, de senki se kapaszkodjon ebbe a magyarázatba, mert azt a hatóság is megerősítette, hogy ez viszonylag ritka jelenség.

Felbecsülhetetlen kár, nagyon is valós bírság

Azt, hogy pontosan hány illegális haltelepítés történik ma Magyarországon, nem lehet tudni. A Nébih többnyire pontosan ugyanúgy értesül ezekről az esetekről, mint ahogy a horgászcsoportok is: az interneten büszkélkedik vele valaki.

"A hatóság ezekről az esetekről leginkább a különböző közösségi oldalakon és honlapokon szerez tudomást. Ilyenkor általában az illegális horgásztó üzemeltetője ad hírt a haltelepítésekről, annak érdekében, hogy odacsábítsa a horgászokat. Ugyanakkor lakossági bejelentést is kaptunk már" - közölte a hivatal, amely szerint a leggyakoribb az, hogy bányatavakba, magán horgásztavakba telepítenek állatokat. Sokszor ez még a természetes vizek meglopásával is jár, mert a folyókból, tavakból viszik át a kifogott állatokat.

Az effajta csalás is egyre gyakoribb: egy-egy méretes halért a horgásztavak üzemeltetői akár milliókat is fizetnek. Ennek oka, hogy a sportélményre vágyó horgászok egy monstre állat kifogásáért szívesen fizetnek, így egy halastó számára kifejezetten erős marketing értékkel bírhat egy kapitális példány. Nem régiben a Nébih le is buktatott egy pontylopást - ahogy arról részletesen írt a Napi.hu.

"Nem nyilvántartott vízterületbe halat telepíteni, illetve ott horgászatot engedélyezni, továbbá területi jegyet oda kiadni tilos!" - hangsúlyozza a Nébih.

Ha valaki úgy is van vele, hogy márpedig ő halat fog telepíteni, akkor annak elrettentésül szolgáljon az, hogy aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez telepítési tevékenységet, a cselekmény súlyától függően 500 000-től 5 millió forintig terjedő halvédelmi bírságra számíthat. A bírság ismétlődő cselekmény esetén többször is kiszabható. Ezen túlmenően a halgazdálkodási hatóság a horgászati-halászati tevékenységtől is eltiltja a szabálysértőt 3 hónaptól 3 évig terjedő időszakra.

A józanabb haltelepítők vegyék figyelembe, hogy az őshonos halállomány kipusztítása felbecsülhetetlen károkat jelent nem csak a horgászoknak, de az egész élővilágnak is.

Ne csinálja, ha látja szóljon!
Ez úton is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a természetes vizeinkben élő halállomány nemzeti kincs, így védelme, megőrzése mindannyiunk érdeke. Kérjük tehát, hogy amennyiben halgazdálkodással, halkereskedelemmel kapcsolatos jogsértést tapasztal valaki, az jelezze az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen! - kéri a hatóság mindenkitől.

• hal
• horgász
• halászat