Ha hinni lehet a további becsléseknek, ez a szám folyamatosan tovább növekedve, az évtized végére el fogja érni a megdöbbentően magas fél billió dollárt, ami megfelel egy kisebb ország, például Thaiföld teljes GDP-jének.

A hihetetlen összegek mögött pedig nem csak mennyiséget, de minőséget is találunk. Még soha nem volt ilyen magas a kereslet a prémium szeszesitalok és csúcskategóriás borok iránt, mint napjainkban. Egy előző cikkben külön foglalkoztunk az árveréseken rekordokat döntögető palackokkal, és biztosra vehetjük, hogy a fenti számba is jócskán belejátszott néhány csúcskategóriás bor adásvétele.

A borbefektetés és érlelés magasszintű műveléséhez elengedhetetlen a megfelelő tároló. Százezer dolláros palackokat nem csak fogyasztási szempontokból felelőtlenség a konyhapulton vagy a hűtőszekrényben tartani, biztosítani kell a papírokkal is igazolható tárolást ahhoz, hogy a palack ne veszítsen értékéből. Szerencsére léteznek ilyen igénykere szakosodott szolgáltatók, cégek és pincék, ahol a befektető, gyűjtő megfelelő kezekben tudhatja a borait. Hazánkban is léteznek újradugózással és bortrezor-üzemeltetéssel foglalkozó egységek, de mindegyikük eltörpül cikkünk alanya mellett.

A világ legnagyobb bortrezorja Angliában, pontosabban Nyugat-Angliában található. Ez az Octavian Cellar, mely a világ legnagyobb, legdrágább és legbiztonságosabban tárolt borkészletének ad otthont.

A mintegy harminc méterrel a föld felszíne alatt húzódó alagúthálózat nem borospinceként kezdte életét. Kőbánya volt egykor, a tizenkilencedik században innen termelték ki a híres bath-i mészkövet, mely Londontól Fokvárosig számos város felépülésében játszott kulcsszerepet, mint építőanyag. A második világháborúra aztán az addigra kimerült kőbányát a kormány vásárolta meg, és hasznosította újra. A titkos földalatti termekben és csarnokokban kapott helyet a szigetország legnagyobb lőszerraktára.

Ez a lépés kulcsfontosságú a pincerendszer további történetében, hiszen a muníció megfelelő tárolása érdekében a védelmi minisztérium radikális átalakításokat hajtott végre az egykori kőbányában. Védelmet szolgáló és alagútszakasz-tagoló vasajtók, hőmérséklet-ellenőrzők és szellőzőrendszerek, szeizmológiai műszerek és struktúra-erősítők kerültek elhelyezésre. A végeredmény: a világ egyik legbiztonságosabb óriásbunkere.

A háború után aztán a gigantikus lőszerraktár kiürült, és éveken keresztül várta gazdáját és új szerepét. 1986-ban egy Nigel Jagger nevű, rendkívül sok oldalú ember vásárolta meg. Jagger mérnök és feltaláló, borgyűjtő és borkereskedő, hanglemezgyűjtő audiofil, Forma-1 és vitorlázás rajongó üzletember. Azonnal meglátta a lehetőséget a pincerendszerben, és itt alakította ki azt a komplexumot, amit ma a világ legbiztonságosabb borraktárának mondhatunk.

A hely valóban tökéletes a bortárolásra, borérlelésre. A hőmérséklet stabilan 13 Celsius fokon áll, a páratartalom nyolcvan százalék körül mozog, UV sugárzás ide nem hatol el. Ezek pedig a helyszín természetes adottságai. Az öreg kőbánya mikroklímájához nem kellenek sem hőszabályzók, nincs szükség párásító, vagy éppen páramentesítő eszközökre, a föld alatti csarnokok a bortárolás tökéletes helyszínei.

Az egykor elhagyatottan kongó mészkőbarlangok pedig ma már korántsem üresek. A világ minden tájáról küldik ide befolyásos borgyűjtők, nagy presztízsű fine wine cégek a felbecsülhetetlen értékű palackjaikat. A bor világának legnagyobb nevei, Domaine de la Romanée-Conti, Petrus, Screaming Eagle túlzás nélkül ládaszámra került itt elhelyezésre.

Az Octavian jelenleg 2,5 milliárd dollár értékű bor és fine spirit otthona. Ez a szám pedig rohamosan növekszik, hiszen a párlattárolás viszonylag új opció. Tíz éve engedték le az első palack whiskyket a bányaliften, de a spiritek és párlatkülönlegességek száma továbbra is növekszik. Ma már a gyűjtemény tíz százalékát a whiskyk alkotják.

Az extrabiztonságos borbunker egyébként majdnem teljesen rejtett a nyilvánosság elől. A föld alatti létesítményből mindössze egy hangárszerű épület található a föld felett. Itt ellenőrzik a beérkező borosládákat, melyeket aztán egy sínrendszeren futó szállítókocsi visz a mélybe. Ez a vágány egyébként még a kőbányai időkből maradt meg. A dolgozók és látogatók 137 lépcsőfokon szállhatnak alá a mélybe. Látogatók alatt persze nem a nyilvánosságot, hanem a becses palackjaiknak helyet kereső ügyfeleket kell érteni.

A lehetőség egyébként mindenki előtt nyitva áll. Az alsó limit mindössze 127 dollár. Ekkora értékben kell bort, vagy párlatot elhelyezni ahhoz, hogy valakinek az Octavianban trezort nyissanak. És persze át kell esnie egy komoly ellenőrzésen is, melynek során nem csak a pályázó személyét, de a megőrzésre bocsájtott borok eredetiségét, tulajdonosi papírjait, provenienciáját is vizsgálják. Ha mindent rendben találnak, a palackokat máris magával ragadja az exkluzív borlift, a palacktulajdonos pedig megnyugodhat, hogy becses tulajdona még egy bombatámadástól is védve, biztonságosan rejtőzik a föld alatt.

 

• bor
• borgyűjtemény
• pince
• bortrezor