Hogyan került a viking király ezeréves ezüstje Tolna megyébe?
Az utolsó norvég viking király ezeréves ezüstjét fedezték fel Várdomb közelében.
Közel ezeréves ezüstérmét talált egy fémkereső Várdomb közelében, írja a Live Science. A híres norvég viking király, Keménykezű Harald udvarából származó érmére még az év elején bukkant Csikós Zoltán, aki aztán a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumnak adta át a történelmi emléket.
Bár az érme nincs túl jó állapotban, így is kivehető rajta, hogy egy norvég „penningről” van szó, amit III. Harald udvarában verhettek Trondheimben 1046 és 1066 között. A keménykezűként és utolsó viking királyként is emlegetett uralkodó neve („HARALD REX NO”, azaz Harald norvég király) mellett feltűnik egy szentháromságot szimbolizáló hármas hurok, azaz egy triquetra az érme egyik oldalán – a másikon pedig egy kettős kereszt, valamint a trondheimi pénzverde, Nidarnes neve.
„Egy ilyen penning értéke nagyjából egy korabeli magyar dénárnak felelt meg. Nem ért túl sokat, talán elegendő volt arra, hogy jóllakjon belőle egy család egy napra” – mondta az amerikai lapnak Varga Máté, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum archeológusa. Varga a Wosinsky Mór Múzeum archeológusával, Németh Andrással együtt vette vizsgálat alá az érmét, és becslésük szerint bár az érme akár százéves utat is bejárhatott, a legvalószínűbb, hogy tíz-húsz évvel a keletkezése után kerülhetett Magyarországra.
Így nézhetett ki a pénzérme eredeti mintázata
Az 1063 és 1074 között uralkodott Salamon király ugyanis uralkodásának utolsó évében „egy Kesztölc nevű helyen” táborozott le a Képes Krónika szerint. Kesztölc a Tolna megye keleti részén húzódó Sárköz jelentős mezővárosa volt a középkorban, a török idők csatái során viszont eltűnt a térképről.
Varga és Németh szerint a király udvarába a világ minden tájáról érkezhettek diplomáciai és katonai vezetők, így veszíthette el egyikük az érmét egy elmélet szerint.
Egy másik teória alapján pedig egy vándor vihette magával Kesztölc környékére az érmét, a várost ugyanis átszelte egy nemzetközi forgalmú főútvonal, aminek elődjét még a rómaiak építették ki a Duna mentén. „Ezt az utat nemcsak királyok, hanem kereskedők, zarándokok és messziről érkező katonák is használták, akik közül bármelyikük elveszíthette a ritka ezüstpénzt” – írta a Live Science-nek a két archeológus.
A középkori Kesztölc helyén fekvő Várdomb közelében több száz leletet találtak már régészek és kincsvadászok, köztük ruhadíszeket és más pénzérméket is. Skandináv leleteket is találtak már korábban Magyarországon, ahogyan Skandináviában is találtak magyar származású leleteket Varga szerint. Ez viszont az első alkalom, hogy skandináv országból származó középkori pénzérmét találtak itthon – tette hozzá az archeológus.
.jpg)
