Az Egyensúly Intézet szerint az e-demokrácia lehet a kulcs a formális politika kiüresedése ellen folytatott harcban, ahhoz viszont sokkal mélyebbre kell menni, hogy a fiatalokból aktív politikai generáció váljon.

Hogyan újítsuk meg a demokráciát? Erre a kérdésre keresi a választ az Egyensúly Intézet legfrissebb tanulmánya, amelyben pártpolitikától független szakpolitikai javaslatokat fogalmaz meg a többek közt Filippov Gábort és Boros Tamást is foglalkoztató agytröszt.

A kutatócsoport szerint a demokráciák fenntarthatóságát jelenleg a legitimitáshiány, a szélsőséges polarizáció, valamint a demokrácia hatékonyságába vetett bizalom csökkenése veszélyezteti leginkább. Ezekben a folyamatokban kulcsszerepet játszik a társadalmi elöregedés, valamint a digitalizáció: előbbi a hosszú távú célok kitűzését hiúsítja meg, utóbbi pedig ahelyett, hogy demokratizáló erőként alakította volna át a közszférát, sokkal inkább idézi elő a szélsőségek kialakulását, valamint a politikai feszültség levezetését a szavazófülke helyett az online térben.

Az Egyensúly Intézet több javaslatot is kidolgozott a problémák enyhítésére. A csoport a demokratikus részvétel felerősítése érdekében

2030-ra lehetővé tenné az e-szavazást.

Javasolják, hogy minden magyar választó szavazhasson elektronikusan: interneten, illetve okostelefonon. Ehhez az online bankolásban látott biztonságos internetes feltételek már eleve adottak, és kisebb választásokon lehetne velük kísérletezni. Felvetették azt is, hogy a 2022-t követő első országos választástól kezdve minden szavazóhelyiségben legyen lehetőség a hagyományos, papíralapú módszer helyett elektronikus szavazógéppel, úgynevezett szavazókioszkkal voksolni. Az átállás szerintük ellehetetlenítené a láncszavazást is.

16 évre csökkentenék a választójogi korhatárt 2026-tól.

Tanulmányukban azzal érvelnek, hogy ekkorra már minden, a tudatos választáshoz szükséges kompetenciával rendelkeznek a fiatalok, és a kutatások szerint a tizennyolc évnél fiatalabbak nagyobb eséllyel adják le első szavazatukat, és nagyobb eséllyel maradnak aktív szavazók.

Kötelezővé tennék az első választást.

Ezzel is biztosítva a későbbi aktivitást. Kényszer helyett ösztönzőket is be lehet vetni, a felsőoktatási pluszpontoktól kezdve a babakötvény mintájára "választói kötvény" bevezetéséig bármi elképzelhető. Szavazni természetesen érvénytelenül is lehet.

A részvételt növelné, ha bevezetnék a közoktatásban az állampolgári ismeretek tantárgyat elsőtől az érettségig, heti két órában.

A tanulmány szerint az intézmények kiüresedését a sarkalatos törvények kétharmad helyett háromegyedhez kötésével lehetne megállítani, valamint azt is fontosnak tartják, hogy a költségvetés minél nagyobb hányadáról dönthessenek közvetlenül a választók, a fontos közgazdasági kérdések megoldását pedig szakértői kezekbe adnák, megmentve például az adózás témáját a politikai csatatérre kerüléstől.

• Egyensúly Intézet
• demokrácia
• kutatás