Minden évben tavasszal jelennek meg ezek a pár milliméteres, változatos színű rovarok, melyek az eddigi száraz és meleg időjárás hatására sikeresen fel tudtak szaporodni. Mostanra szinte minden, számukra gazdanövényként szolgáló növényen tömegesen táplálkoznak, ezzel nem kis gondot okozva a kertészeknek.

Almafánk levele bekunkorodik, először sárgára majd pirosra színeződik, a hajtáscsúcsok begörbülnek, és akár növekedésük is megáll. Sőt még a hangyák is felszaporodnak a növényen. Ezek a tipikus tünetei a levélpirosító alma-levéltetű kártételnek, amely minden évben bekövetkezik az időjárási körülményeknek megfelelő mértékben.

Ezek a törékeny, apró méretű rovarok szívogatásukkal károsítanak, így ha túlzottan felszaporodnak, súlyos esetben a levelek korai lehullásához, ezáltal az asszimilációs felület csökkenéséhez vezetnek. Ez végeredményben kihat a termés mennyiségére és minőségére is.

De nem csak almafáink szenvedhetnek levéltetű kártételtől. A szilva, meggy, cseresznye, kajszi- és őszibarack fáinkon is általános probléma a jelenlétük. Persze nem minden gyümölcsfán azonos levéltetű faj károsít. Míg a cseresznyén és a meggyen kizárólag a fekete cseresznye levéltetű fordul elő, más fajok, mint például a zöld őszibarack-levéltetű a nevével ellentétben nem csak őszibarackon telepedhet meg.

Ennek a rendkívül polifág fajnak a gazdanövényei közé tartozik az uborka, a tök, a görögdinnye, a spárga, a borsó, a bab, a brokkoli, a káposzta, a répafélék, a paradicsom, a paprika, a zeller, a burgonya, a saláta, sőt még a padlizsán is. Ezek alapján tehát nem meglepő, hogy zöldségeskertünkre is súlyos csapást mérhetnek a levéltetvek.

Általánosan elmondható, hogy szívogatásuk nyomán a növény hajtása rendellenesen növekedik, a levelek torzulnak (4. kép). A növényből felvett tápanyag egy részét ragadós anyag, úgynevezett mézharmat formájában ürítik a növény felületére. A mézharmat sok rovar számára jelent táplálékforrást. A legismertebb példa a hangyáké, melyek ezt az édes, tápláló folyadékot a levéltetvektől szerzik meg. Ezért cserébe a hangyák védelmezik őket a ragadozók ellen (pl. katicabogarak). Emellett a mézharmaton megtelepedő gomba, a korompenész is gyakran okoz gondot a kertészeknek, hiszen fekete bevonatot képez a növények felszínén.

Ha mindez még nem lenne elég, a levéltetvek vírusvektorok is lehetnek. Szívogatásuk során egyik növényről a másikra terjeszthetik a vírusos betegségeket, melyek ellen kizárólag a rovarvektorok kiiktatásával védekezhetünk.

A levéltetű-invázió dísznövényeinket sem kíméli. Júniusban például rózsáinkat is elcsúfíthatják jelenlétükkel.

Mit tehetünk a levéltetvek ellen?

A legegyszerűbb és a leginkább környezetbarát módszer a természetes ellenségeik kertünkbe csalogatása és megkímélése. A levéltetű legismertebb természetes ellensége pedig nem más, mint a katicabogár lárvája, mely kifejlett egyedeihez képest kevésbé tetszetős külsejű. A fényes, piros szárnyfedők és a fekete pöttyök helyett a katicabogarak lárvái apró és rücskös testű lények 

A katicabogarak kertünkbe csalogatása történhet az általuk leginkább kedvelt növények ültetésével, mint a koriander, az édeskömény és a kapor. Annak érdekében pedig, hogy egyedszámuk növekedjen, és ne csökkenjen, igyekezzük elkerülni a számukra életveszélyes rovarölő szerek használatát.

Többféle „bio” szert is alkalmazhatunk a levéltetvek ellen, ilyen a narancsolaj, melynek szárító hatása jól kihasználható a puha kitinburkú kártevő rovarokkal szemben (pl. levéltetvek, liszteske, tripsz). Az ilyen rovarok kitinváza a narancsolajjal érintkezve fellazul, ennek hatására a kezelés után kevéssel a rovar kiszárad, majd elpusztul. A keményebb kitinvázú, nagyobb testű rovarok (pl. katicabogarak, méhek, fürkészdarazsak) esetében ez a hatás azonban nem érvényesül, ezáltal védelem alatt állnak.

Emellett szintén hatásos szerek a káliszappan (Biosol-káliszappan), a napraforgóolaj (Biola agro) és a paraffin olaj (Vektafid A) tartalmú növényvédő szerek is. Ezeknél a szereknél azonban érdemes figyelembe venni, hogy kontakt hatásúak, azaz nem szívódnak fel a növény szöveteibe. A levéltetvek tehát nem vehetik fel a növényből szívogatásuk során. A permetezés során ezért ügyelnünk kell rá, hogy a permetléből a növény teljes felszínére jusson, hogy a levél fonáki részén megbújó rovarokat is elérve végezzük a kijuttatást.

Kiskertben kipróbálhatunk többféle házi praktikát is. Oldat formájában hatásos lehet az ecet, a szappan és a mosogatószer is. De alkalmazhatunk házi készítésű növényi kivonatokat, főzeteket csalánból, fokhagymából, vöröshagymából, gyermekláncfűből vagy paradicsomból. Ezeknek a növényeknek az illata taszítja a levéltetveket. Ezeket azonban nem elég egyszer használni, folyamatos kezelést igényelnek a megfelelő hatékonyság elérése érdekében.

Természetesen gazdaboltokban is vásárolhatunk növényvédő szert, ami megfelelő a levéltetvek ellen. Fontos, hogy a növényvédő szerek csomagolásán feltüntetett leírástól ne térjünk el a felhasználás során, és figyeljünk a készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási idejére.

2020-ban a következő III. forgalmi kategóriájú rovarölő szerek használhatóak levéltetvek ellen:

Cyperkill 25 EC
Lamdex Extra
Mospilan 20 SG
Vektafid A
Vektafid A/E
Teppeki
Kaiso Garden
Karate Zeon 5 CS
Pirimor 50 WG
Decis
Bio Plantella Flora Permet

• levéltetű
• kert
• gyümölcsös
• kártevő