Hosszú időtávra visszatekintve is gyengének számító termést szüreteltek tavaly a szőlészek. A klímaváltozással is küszködő gazdálkodók azzal is szembesülhettek, hogy az elmúlt szűk másfél évtizedben már csaknem tízezer hektár szőlőültetvény eltűnt.

Az elmúlt évben Magyarországon 58 249 hektáron termesztettek borszőlőt, az ültetvények területe pedig január 1. és december 31. között 987 hektárral, 1,7 százalékkal csökkent – derült ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) beszámolójából. A köztestület adatai szerint 2011-ben még 69 230 hektár volt a borszőlőterület. Tavaly csupán a Szekszárdi borvidéken nőtt a terület nagysága: itt 6,2 hektárral, 0,3 százalékkal lett több szőlőültetvény.

A borszőlőtermő terület

a Kunsági borvidéken 292,
a Mátrain 177,
a Tokaji borvidéken pedig 96 hektárral

esett vissza, ez a három legnagyobb mértékben csökkenő területű borvidék. Ha viszont a borvidékek területi hanyatlását vetjük össze,

a Bükki 3,4,
a Móri 3, illetve
a Mátrai borvidék 2,98 százalékos

zsugorodása a legnagyobb mértékű.

Szőlőültetvény: túlsúlyban a kékfrankos

Bár a vörösborok népszerűsége csökken, továbbra is a kékfrankos a legnagyobb területen termesztett fajta: 2024-ben 6983 hektárt foglalt el, de január 1.e és december 31. között 156 hektár tűnt el belőle. A második legnépszerűbb fajta a bianca, melynek termőterülete tavaly 55 hektárral nőtt, most összesen 5746 hektárt tesz ki. A harmadik helyen áll a cserszegi fűszeres, ennek a fajtának a 3587 hektárnyi ültetvénye azonban 120 hektárral csökkent. Mind termőfelület, mind csökkenés szempontjából a furmint a negyedik a sorban: 2024-ben 3384 hektár volt a területe, ami tavaly az év folyamán 70 hektárral lett kisebb.

A bianca után a termőterületét a második legnagyobb mértékben az Irsai Olivér növelte: ennek 2710 hektáros területe tavaly 49 hektárral lett nagyobb, a harmadik a helyezett pedig a peronoszpórának és a szürkerothadásnak jól ellenálló villard blanc, amelynek a területe 44 hektárral nőtt tavaly, de így is csak 333 hektáron termesztették.

Új szőlőfajták is megjelentek a leszüretelt szőlők között: a zervin, 0,75, és a kovácsi 0,048 hektárral, ezekhez 2023-ig visszamenőleg nincs területnagyság bejegyezve. A 0,017 hektárról szüretelt szirénnek ugyanakkor a korábbi években többször változott a területe, az utóbbi tíz évben azonbna nem tartozott hozzá ültetvény a nyilvántartásban.

Ahogyan azt korábban Frittmann János, a HNT elnöke a Világgazdaságnak elmondta, a tavaly szüretelt mintegy 3,75 millió mázsa szőlő elmúlt tíz év legalacsonyabb termése, és a Balatonboglári borvidék volt az egyetlen a tavalyi szüretben, ahol hektáronként átlagosan 100 mázsánál több szőlőt tudtak szüretelni a termelők.

A tavaly leszüretelt szőlő mennyiségének 74 százaléka, 2,7 millió mázsa volt fehér szőlő, a maradék közel egymillió mázsa pedig rozé és vörösbor készítésére alkalmas kék szőlő. A tíz legnagyobb mennyiségben szüretelt fehér szőlőfajta adja a fehérborkészítés alapanyagának 72, a teljes szőlőtermésnek pedig az 53 százalékát, összesen 1,97 millió mázsát. A kék szőlők esetén a hat legfontosabb fajta mennyisége 840 ezer mázsa, ami a kék szőlők 86, a teljes borszőlő-mennyiségnek pedig a 22 százaléka. Vagyis a top 10 fehér és top 6 kék lefedi a teljes borszőlőtermés háromnegyedét.

A termésmennyiséget tekintve a fajták közül a bianca vezet: az országos termelés 15, illetve fehérborszőlő-termés 20 százalékát adta tavaly a közel 558 ezer mázsa terméssel. A legnagyobb területen termesztett kékfrankos mintegy 400 ezer mázsát termett, a teljes termés 11 százalékát adta, míg a kék szőlő 41 százalékát. A harmadik legnagyobb mennyiségben termelt fajta 2024-ben a cserszegi fűszeres volt bő 227 ezer mázsával, ez a fehér szőlő 8 és a teljes termés 6 százalékát jelentette.

A KSH adatai szerint a borászati termékek exportja 2024 első tíz hónapjában jelentős, 17 százalékos emelkedést mutatott az előző év hasonló időszakához képest. Összesen 1,2 millió hektoliter magyar bort szállítottak ki, 178 ezer hektoliterrel meghaladva a 2023-as időarányos mennyiséget, és az is igaz, hogy január és október között 2003 óta még soha nem szállítottak ennyi magyar bort külföldre.

Értékben a növekedés 18 százalékos volt, 19,3 millió euróval fizettek többet a magyar borokért, mint az előző évben. A borok literenkénti egységára ugyanakkor csak rendkívül kis mértékben, 0,8 százalékkal, 0,78 eurócenttel emelkedett. Különösen az export mennyiségének 3, értékének 7 százalékát kitevő pezsgők iránt nőtt a kereslet, 57 százalékos emelkedéssel, míg a 22, értékben pedig 38 százalékot kitevő palackos borok exportja 8 százalék. E két termékkategória esetében az egységár 2023-hoz képest 2,6, illetve 2,7 százalékkal csökkent: a pezsgők literenként 2,31 euró helyett 2,25 euróért keltek el, míg a palackos borok ára 1,87 euróról 1,82 euróra változott.

A magyar borászatok továbbra is legnagyobbrészt folyó bort szállítanak külföldre. A teljes export 56 százalékát a lédig bor teszi ki, mely literenként átlagosan 0,67 euróért kel el, így – alacsony ára miatt – az exportbevételből csak 36 százalékot képvisel.

A Magyarországra érkező importborok mennyisége évek óta alacsony, 2018 óta 100 ezer hektoliter alatti. Tavaly az év első tíz hónapjában közel 58 ezer hektoliter bor érkezett hozzánk külföldről, 97 százalékban palackos termék, melynek 17 százaléka pezsgő.

„Fehéredik” a fogyasztás

A készletjelentésekből leszűrhető, hogy a fehérborok iránti kereslet folyamatosan nő, a havi készletváltozás emelkedő trendet mutat. Alapvetően ennek tudható be az országos borkészlet folyamatos csökkenése. A rozéborok fogyása szintén nő, bár csak kismértékben.

A vörösboroknál azonban a havonta kitárolt mennyiség enyhén csökkenő trendet mutat, ami igazolja a vörösborvásárlás visszaesésről szóló termelői visszajelzéseket.

A HNT szerint a bormérlegből számított belföldi fogyasztás ingadozó, de évek óta csökken. Az egy főre jutó borfogyasztás

a 2021. évi 20,7, illetve
a 2022-es 20,5 literről
2023-ra 18,7 literre

mérséklődött a teljes lakosság körében. A HNT a borvásárlás világszintű csökkenésének okaként egyebek mellett a fogyasztási szokások változását, az alkoholellenes trendek térnyerését, illetve a fogyasztás alkoholmentes italok felé történő eltolódását jelölte meg.

• szőlőültetvény
• bor
• borvidék