Az életjáradékok értékesítése 2024-ben elérte ez elmúlt tíz év legmagasabb szintjét a briteknél – írja a Financial Times. Főként a magas kamatlábak és a gazdasági bizonytalanság terelik a megtakarítókat a garantált jövedelmet biztosító termékek felé.

A Brit Biztosítók Szövetsége (ABI) szerint tavaly 7 milliárd font értékben adtak el életjáradékokat, 34%-kal többet, mint 2023-ban. Az életjáradék-szerződések száma 89 600-ra nőtt, ami tízéves rekord, bár még mindig jóval elmarad a 2013-as szinttől.

„A globális bizonytalanság miatt egyre többen keresik a stabilitást nyugdíjukban” – mondta Lorna Shah, a Legal & General ügyvezető igazgatója.

Az életjáradékok piaca 2014-ben összeomlott, miután George Osborne akkori pénzügyminiszter eltörölte azt a szabályozást, amely szinte kötelezővé tette ezt a terméket a nyugdíjasok számára.

A szerződések száma 2020-ra történelmi mélypontra, 50 ezer alá esett, de az utóbbi években a magas kamatok és a "defined benefit" nyugdíjrendszerek fokozatos háttérbe szorulása miatt ismét emelkedik.

Defined benefit vs defined contribution - Mi a különbség?

A hozzájárulással meghatározott nyugdíjprogramok (defined contribution, DC) a befizetések mértékét rögzítik, többnyire a jövedelem egy bizonyos mértékében határozzák meg. Itt a végső kifizetés mértéke legalább annyira függ attól is, hogy mekkora hozamot értek el a befektetésen. Ezzel szemben a szolgáltatással meghatározott programoknál (defined benefit, DB) a kifizetés mértéke van rögzítve, általában a jövedelemre és a munkában töltött évek számára is építő képlettel. Leegyszerűsítve tehát előbbinél a járulékfizetés, utóbbinál pedig a járadékfizetés mértéke a rögzített.

Bár az életjáradék egyre népszerűbb, továbbra is csak egy típusa a nyugdíjmegtakarítások lehetséges felhasználásának. Főként az 50–250 ezer fontos nyugdíjvagyonnal rendelkező nyugdíjasok választják ezt a megoldást.

„Nem muszáj választani az életjáradék és az alkalmi pénzkivonás között, a kettő kombinálható is” – mondta Helen Morrissey, a Hargreaves Lansdown elemzője. Egy ilyen vegyes megoldás szerinte például azoknak lehet vonzó, akik részmunkaidőben tovább dolgoznak, vagy csak fokozatosan vonulnak nyugdíjba.

A 65 évesen megkötött, 100 ezer fontos életjáradék évi 6 309 fontot fizet, míg 75 éves korban ugyanez már 9 368 font lenne.

Pénzügyi tanácsadók szerint az életjáradék fő kockázata, hogy a megkötése végleges döntés, amelyet később nem lehet módosítani. Emellett az életjáradék általában nem örökölhető, kivéve a közös életjáradékot, amely azonban alacsonyabb hozamot kínál.

A szakértők szerint nemcsak a kamatemelkedés növeli az életjáradékok iránti keresletet. A garantált nyugdíjat biztosító "defined benefit" rendszerek eltűnése miatt a következő nyugdíjas generációnak jobban meg kell terveznie a pénzügyeit. Bár az alapkamatok várhatóan csökkennek, nem valószínű, hogy visszatérünk a 2010-es évek extrém alacsony szintjeihez.

• nyugdíjrendszer
• öngondoskodás
• életjáradék