Több kedvelt étel neve változott meg kizárólag azért, hogy politikai szempontból ne lehessen kifogásolható, elég csak a négercsókra gondolnunk, melyet ma már csokicsók néven találunk a boltokban. A politikai okokból fakadó névváltoztatások története azonban nem a 21. században kezdődött.

„1914 nyarának végén egy budai kocsmában a tejföles-paprikás rác ponty nevét rakott pontyra cserélték” – tudósított Ignotus 1914. augusztus 30-án a Nyugatban megjelent Jegyzetek-ben. A legendás fogás mellett egyes közintézményeket is máshogy hívtak nyár végére. Az érintett országok, népnevek mind kikerültek a közbeszédből az első világháború idején. A francia nevű Jardin d'Hiver-t Téli kertnek, a Royal Orfeumot Nemzeti Orfeumra keresztelték át. Ugyanígy járt a Nagy Párisi Áruház, azon egyszerűen leragasztották a francia főváros nevét. A francia és angol nevet viselő mozikat is másként nevezték, mire hadba léptünk az antant ellen.
„A vendéglők étlapjain is hamarosan érzékelhetőek lettek a változások, a francia vagy éppen angol eredetű neveket, ételeket módosították: az omlettet tojáslepénynek, a ramsteaket hátszínszeletnek, a filét bélszínszeletkének nevezték el, egy körúti kávéházban a parizer nevét berlinerre változtatták át.
Az amerikaiak is hasonlóképpen jártak el a savanyú káposzta esetén. Az eredetileg Sauerkraut néven ismert, fermentált zöldség jó ideig liberty cabbage elnevezéssel került a boltokba a tengerentúlon.
A politikai alapú névváltoztatás számos ételt érintett az elmúlt évtizedek során. Az etnikai és társadalmi okok vezettek például oda, hogy a tradicionálisan közép-európai, szalonnás sült tarját, azaz a cigánypecsenyét Németországban már nem lehet így nevezni. Ehelyett magyaros vagy pusztai pecsenyeként szerepel az étlapokon több német városban is.
Világszerte általános, hogy a történelem során keletkezett országközi konfliktusokat névváltoztatással mérséklik.

• névváltoztatás
• átnevezés
• névcsere