A déli harangszó és a csárdás is hungarikum lett
Az imára hívó harangozást egy spanyol pápa rendelte el.
Tovább bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a déli harangszóval és a csárdás tánccal, a Magyar Értéktárba pedig a csárdát vették fel – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
„A hungarikumok a magyarság csúcsteljesítményeit jelölik” – emlékeztet közleményében az Agrárminisztérium.
A bizottság hungarikumnak nyilvánította a déli harangszót, amely először a török elleni magyarországi harcok győzelme érdekében szólította imára a keresztényeket 1456-ban, és a hálaadás jelképévé vált – írják a közleményben. Azért jegyezzük meg:
az imára szólító déli harangozást még Nándorfehérvár ostroma előtt rendelte el III. Kallixtusz pápa, aki a mai Spanyolország területén született.
Akár a harangozásnak és a sok imának köszönhető, akár nem, a magyar és szerb seregek 1456 júliusában sikeresen megvédték Nándorfehérvárt a török ostromtól, végül a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
A gyűjteménybe bekerült továbbá a csárdás tánc hagyománya, amely a legnépszerűbb és világszerte legismertebb hagyományos magyar tánc, és ma is élő közösségi gyakorlat, az UNESCO szellemi kulturális örökségként tartja nyilván.