1923-ban volt Petőfi Sándor születésének 100. évfordulója, de nagyszabású centenáriumi rendezvényeket korábban is tartottak. Ezek közül is kitűnik a kiskunfélegyházi szoboravatás 1922. október 29-én, amely attól vált rendhagyóvá, hogy a leleplezett mű – Köllő Miklós alkotása – ekkor már 25 éves volt.

De szó sem volt arról, hogy a szobrot negyedszázadig pihentették volna. 1897. július 31-én leplezték le Segesváron, a nagy-küküllői megyeháza közelében.

Tizenkilenc évig hirdette a költő dicsőségét, ám közvetlenül azelőtt, hogy 1916-ban román csapatok szállták meg a várost, a szobrot leszerelték és Budapestre vitték elővigyázatosságból; attól féltek, hogy a románok beolvasztják hadicéllal. A mű ettől kezdve valóban raktárban állt, Trianon után a románok hiába követelték vissza.

A kiskunfélegyháziak 1921-ben vetettek szemet a szoborra. Igaz, hogy már 1899-ben létrehoztak egy Petőfi-szoborbizottságot, hogy közadakozásból egész alakos bronzszobrot állítsanak a költőnek, de az így összegyűlt pénzből egy emléktáblára sem futotta. A kínos gyűjtés tapasztalataiból kiindulva a daloskör vezetőjének, dr. Porst Kálmán helyi notabilitásnak – aki igen jó ismerőse volt Pekár Gyulának, a Petőfi Társaság elnökének – jutott az eszébe, hogy a segesvári művet talán meg lehetne szerezni a városnak. Porstnak sikerült elérnie, hogy Kiskunfélegyháza 1922-es költségvetésében 40 ezer koronát különítsenek el az „ideiglenesen felállítandó” Petőfi-szobor talapzatára és szállítására, és mivel az országos Petőfi Társaság is támogatta az ötletet, minden akadály elhárult az újraavatás elől.

„Érezni kellene most e szobor lábánál mindenkinek, amit ez az ember érzett: érzést, mely hajt és kerget, hogy a fajszeretet ezer éven át fenntartó erejével, erős hittel és hazaszeretettel haladjunk tovább minden ellen, ami hit- vagy hazaellenes” – írta a helyi sajtó október 29-i avatás kapcsán, de alig két hónappal később – szilveszterkor, Petőfi születésnapján – Porst Kálmán már arról beszélt az újabb ünnepségen, hogy vissza kellene vinni a szobrot Segesvárra – persze csak akkor, ha az megint magyarországi város lesz. „A lelkes beszéd mély hatással volt a közönségre s midőn a szónok a beszéd végén elérzékenyülve ígéretet tett, hogy addig nem nyugszik, mig 24 csengős ökörtől vont szekéren újra vissza nem visszük a költő szobrát a segesvári síkra; soknak szemében az elszánt lelkes elhatározás könnyei csillogtak" – írta a Félegyházi Hírlap.

Így lett végereményben Trianon-emlékmű Köllő Miklós Petőfije, ami a mai napig Kiskunfélegyházán áll. Segesváron, az eredeti szobor helyén 1959-ben állították fel a román Romulus Ladea Petőfi mellszobrát. 75 év múltán, 1999-ben Kiskunfélegyháza „csereszobrot” küldött Segesvárra, de Máté István művét a várostól 4 kilométerre, a csata helyszínén, Fehéregyházán avatták fel.

(Borítókép: Madarász Viktor: Petőfi halála című festménye; Wikipédia)

• Petőfi Sándor
• Trianon
• szobor
• emlékmű