1922-ben Niels Bohr első dán fizikusként elnyerte a Nobel-díjat („az atomstruktúra és az ebből eredő atomi sugárzás vizsgálatában tett szolgálataiért”*), aminek odaítélése után a tudományt olyan meglepetésben volt része, aminek feltehetően elég sokan örülnénk:

A Carlsberg sörgyár ugyanis egy olyan házat ajándékozott Bohrnak, amely közvetlenül a koppenhágai sörfőzdéjük mellett állt. A házat egy cső kötötte össze a főzdével, hogy a fizikus egész hátralévő életében ingyen ihassa a Carlsberget.

*Elmélete szerint a középen elhelyezkedő atommag körül meghatározott energiaszinteket képviselő körpályákon keringenek az elektronok. A héj gerjesztésekor az elektron egy külsőbb, nagyobb energiájú pályára ugrik át, majd – mert ez az állapot instabilnak tekinthető – egy vagy több lépésben visszaugrik eredeti pályájára, kisugározva a gerjesztéskor felvett energiát. Ezzel magyarázható a vonalas színkép keletkezése. A Bohr-modell számos fizikai jelenséget megmagyarázott, miközben komoly hiányosságai voltak, és a hidrogénnél bonyolultabb atomokra már nem is lehetett kielégítően alkalmazni.

Persze a céget nemcsak elismerés gyanánt jutalmazta meg a nemzeti büszkeséggé váló Bohrt, a Carlsberg ugyanis alapvetően támogatta a tudományt: például volt egy saját laboratóriumuk is, ahol a jobb sörfőzéshez szükséges technológiával kísérleteztek, illetve 1916-ban támogatásukkal hozták létre Koppenhágában – Borh számára – az Elméleti Fizikai Intézetet, az atomfizika és kvantumelmélet nemzetközi központját.

A dán fizikus közismertségére és a nagyközönség fizika iránti viszonyára jellemző, hogy állítólag azt írták róla: „az ismert labdarúgó, Niels Bohr” Nobel-díjas lett.
A cikk apropóját egyébként az adta, hogy Bohr napra pontosan hatvan éve hunyt el.

 

 

• sör
• Nobel-díj
• Niels Bohr
• fizikus