Karmeliták otthona volt, de nem kolostor
A Várban lévő, teljesen átépített épületbe, ami a XVIII. században a karmeliták otthona volt.
Az egykori rendház és a mellette álló templom 1725 és 1736 között épült késő barokk stílusban. A karmelita rend feloszlatása után a templomot átalakították, tornyát lebontották, és az épület 1787-től színházként működött. Most mégis úgy nevezik: Karmelita Kolostor.
A „kármel” héber szó termékeny földet jelent. A Kármel hegy Izrael északi részén a tengerpart mellett húzódó hegylánc, mely csendes magányában éltek az első kármeliták.
A karmeliták közösségeit, a Magyar Sarutlan Kármelita Rendtartomány történetében leírt hitvallásuk szerint egy maradandóan sajátos életstílus jellemzi, amelyben a testvéri életet az egyszerű, családias lelkület örömteli derűje táplálja; elmélyül a személyi méltóság és a nemeslelkűség tudata; a nevelésnek, a tanulásnak különleges értéket tulajdonítanak; az önmegtagadás és a közösség aszkétikus gyakorlatai teológiai életnek és apostoli szolgálatnak vannak alárendelve; s a rendházak és a világi személyek között evangéliumi barátság szolgálhatja az egységet.