Ken Follett: Tulajdonképpen ugyanaz történt a 18. században, ami napjainkban történik
Különleges nézőpontot vall az ismétlődő történelmi minták és a jelen kapcsolatáról.
Ken Follett közel 200 millió könyvet adott el világszerte, történelmi kalandregényei hihetetlen népszerűségnek örvendenek. Művei több évszázados történelmet ölelnek fel – az író különleges nézőpontot vall az ismétlődő történelmi minták és a jelen kapcsolatáról, amiről a BBC-nek mesélt. Az interjút Krajnyik Cintia szemlézte.
A könyvtárban eltöltött évek megalapozták Follett írói pályafutását, és azt, hogy évszázados történelmet felölelő regényeket írjon. Mégis, bár könyvei inkább a múltba tekintenek, egy nemrégiben készült interjúban, Katty Kay, a BBC tudósítója megjegyzi, hogy sok cselekménye olyan politikai konfliktusokat és társadalmi harcokat ír le, amelyek nagyon modern témáknak tűnnek.
„Bizonyára vannak párhuzamok” – reagált Follett. „Talán a legfontosabb a technikai forradalom.”
A mesterséges intelligencia gyors fejlődése és annak későbbi hatásai – különösen az a bizonytalanság, amelyet az emberek jövőjével kapcsolatban hoz a munkaerőpiacon – olyan történelmi téma, amelyet Follett már többször érintett könyveiben.
„Tulajdonképpen ugyanaz történt a 18. században, ami napjainkban. Volt egy szörnyű európai háború, ami 23 évig tartott. Ez megélhetési válságot hozott magával, a kenyér ára megduplázódott. Új technológiai vívmányok, véres összecsapások háború és infláció – pontosan ez van ma is” – tette hozzá az író.
Follett regényeiben többek közt a sötét középkor, a napóleoni háborúk, az ipari forradalom kezdete és az 1960-as évek Londonja is megelevenedik. A vele interjút készítő újságíró pedig arra is rámutatott, hogy a történeteiben „van egyfajta egyetemesség, akár a középkorban, akár a második világháborúban játszódjanak. Az emberek aggodalmai alapvetően ugyanazok – a karakterek aggodalmai mindannyiunk aggodalmai”.
A szerző egyetértett, de hozzátette: „Mindenki aggódik a megélhetésért, a családja élelmezéséért, a gyermekeik neveléséért. Az emberek tartanak az erőszaktól, a bűnözéstől, félnek a háborútól. És bár ezek a minták ismerősnek tűnhetnek, abban azért nem vagyok biztos, hogy a történelem ismétli-e önmagát. De azok a dolgok, amelyek érdekesnek és drámainak tűnnek, és a történelem egy másik korszakáról mesélnek, valójában pont ugyanazok, amelyek most is a fejünkben járnak, hiszen most is ezeket éljük át. Tulajdonképpen automatikus, hogy egy történelmi regény bizonyos szempontból a jelent is tükrözi.”