Kenyérhéjból készült az ősi sör
A kezdeményezés arra törekszik, hogy a pékségekből származó kenyérmaradékokat hasznosítsa.
A mai napig fennmaradt egy ősi mezopotámiai sörrecept, amely modern italként kezdhetett új életet. A recept ráadásul kisebb szén-dioxid lábnyommal készíthető el, ugyanis régi kenyérhéj az alapja - írja a BBC.
Újra népszerűvé vált egy ősi mezopotámiai sörrecept, melynek a kenyér az alapja. A recept egy agyagtáblán maradt fenn, melyet annak idején Ninkaszihoz, a sör istennőjéhez írtak. A recept különleges módon használta fel a kenyérből származó cukrokat a sörfőzés során. Az ennek nyomán készített italt a sumerek fogyasztották, akik a mai Irak területén található Mezopotámiában éltek.
A londoni Toast Brewing alapítói, Tristram Stuart és Louisa Ziane 2016-ban döntöttek úgy, hogy felélesztik ezt az ősi technikát. Céljuk az volt, hogy csökkentsék az élelmiszerhulladékot és csökkentsék a sörgyártás szén-dioxid lábnyomát. Az inspirációt egy belgiumi látogatás során kapott kenyér alapú sör megkóstolása adta nekik. Kezdeményezésük arra törekedett, hogy a pékségekből származó kenyérmaradékokat hasznosítsa sörfőzés céljából.
A kenyérhulladék felhasználása jelentős előnyökkel jár a környezet szempontjából. A gabonatermesztés jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához és a biológiai sokféleség csökkenéséhez. A Toast Brewing által alkalmazott módszerrel 61 tonna CO2-egyenértékű kibocsátást sikerült elkerülniük 2016 és 2022 között.
A sörfőzdének azonban szembe kellett néznie bizonyos kihívásokkal is. Az első sörök darabos állagúak voltak, ezért adaptálniuk kellett a folyamatot. Egy ipari aprítógépet és rizshéjat használtak annak érdekében, hogy a kenyér ne váljon áthatolhatatlan masszává a tartályban.
Az India Pale Ale (IPA) története brit sörfőzdék versenyéből és George Hodgson vállalkozó gógyijából ered, nem pedig a már jól ismert kitalált történetekből.
A cég továbbra is törekszik arra, hogy csökkentse ökológiai lábnyomát. Jelenleg gáz- és hálózati áramforrásokat használnak energiaszükségletük fedezésére, de céljuk, hogy 2030-ra nettó nulla CO2-kibocsátást érjenek el.
A projekt másik fontos eleme az élelmiszer-hulladék kezelése. A Toast minden elhasznált gabonát és átázott kenyérmorzsát állati takarmányként hasznosít egy délkelet-angliai farmon.
A vállalat jelenleg dobozos csomagolásra vált az üvegpalackok helyett annak érdekében, hogy tovább csökkentse szén-dioxid lábnyomát. Stefan Schaltegger szerint bár az újrafelhasználás előnyös a környezet számára, fontos megfontolni más alternatív felhasználási lehetőségeket is.
A Toast Brewing mellett más sörfőzdék is alkalmazzák már ezt a technikát világszerte. Azonban ahhoz, hogy valódi változást érhessenek el ezen a területen, fontos lenne a nagyobb sörgyárak bevonása is.
Végül pedig kiemelkedik az étel iránti tisztelet fontossága. A Toast Brewing példája rávilágít arra, hogyan lehet innovatív módon kezelni az élelmiszer-pazarlást és egyidejűleg pozitív hatást gyakorolni a környezetre.
