A legtöbb tervező visszatért a rendes divatbemutatóhoz kifutóval, modellekkel, illusztris vendégsereggel, melyben ott ülnek az egyedi és/vagy feltűnő luxusra vágyó, milliárdos ügyfeleik is. Furcsa ellentmondás ez a szupergazdag vásárlóknak szóló, rengeteg pénzbe kerülő esemény egy olyan világban, amit az elmúlt két évben megbénított a koronavírus, összezilálódtak az ellátási láncok, háborúban áll Oroszország és Ukrajna, gazdasági válságot okozva a világ számos országában, és akkor még a klímakatasztrófát és az általános nyugtalanságot nem is említettük. Voltak persze tervezők, akik valamilyen módon igyekeztek erre reflektálni az alkotás során.

Bár a kifejezést sokszor bármilyen kézzel varrott, méretre készült, látványos ruhára rámondják, ahhoz, hogy egy divatház az évente kétszer - júliusban és januárban - megrendezett hivatalos haute couture divathéten mutathasson be, felvételt kell nyernie a Chambre Syndicale de la Haute Couture-be, vagyis a kamarába.

A kamara szigorú feltételeket szab: megrendelésre, méretre készült, több próbával járó ruhákat kell készíteniük, a szalonjukban pedig legalább 15 embernek kell dolgoznia teljes munkaidőben. Emellett egyik műhelyükben legalább 20 olyan szakembert kell alkalmazniuk, aki valamilyen speciális, nagy kézügyességet és gyakorlatot igénylő technikához ért (csipkeverés, hímzés, pliszírozás stb.).

• Párizsi Divathét
• divatbemutató