Elon Musk és Jeff Bezos már nemcsak azért versenyez, hogy melyikük a leggazdagabb ember a Földön, hanem azért is, hogy melyikük lesz a leggazdagabb ember a galaxisban. Ez az űrháború pedig egyre inkább kezd eldurvulni, nem kis részben azért, mert az amerikai állam annyi pénzt akar mindkét milliárdoshoz vágni, hogy alig bírnak elhajolni előle. És hogy még izgalmasabb legyen, a galaktikus oligarchák vetélkedésébe Bernie Sanders is elkezdett bekiabálni, saját baloldali mozgalmának is csillagászati jelentőséget adva.

A vesztes mindent visz

Mint arról írtunk még áprilisban, Elon Musk cége, a SpaceX nyerte az amerikai kormány közbeszerzését, hogy megépítsék a következő generációs űrhajót, amivel az amerikaiak valamikor a 2020-as évtized közepén, az Artemisről elnevezett program keretében visszatérnének a holdra. Mindezért a cég 2,9 milliárd dollárt kap a NASA-tól. Az eredmény sokakat meglepett, különösen a SpaceX versenytársait, a közbeszerzési folyamat korábbi szakaszaiban ugyanis úgy nézett ki, hogy az Amazonnal multimilliárdossá vált Jeff Bezos Blue Origin nevű űrcége lesz a befutó, amely többek között olyan katonai beszállító óriásokkal adott be közös pályázatot, mint a Lockheed Martin és a Northrop Grumman. Bezos cége és egy harmadik pályázó, egy Dynetics nevű cég el is kezdett rögtön balhézni a kormánynál, hogy probléma volt a közbeszerzési eljárással, így azt érvényteleníteni kell.

A Blue Origin viszont egy lépéssel tovább ment: elkezdett lobbizni Washingtonban, hogy a kormány annak ellenére adjon a cégnek több milliárd dolláros megbízást, hogy elvesztette a NASA pályázatát.És láss csodát, Maria Cantwell demokrata szenátor be is adott egy törvényjavaslatot, hogy az amerikai kormány adjon még 10 milliárd dollárt a NASA-nak egy másik pályázatra, szintén az évtized közepére tervezett holdra szálláshoz kötődően. Egész pontosan egy nagyobb törvény, az űrkutatásról szóló Endless Frontier Act javaslatcsomagba írta bele a 10 milliárdos kiegészítést. Azt ugyan nem írta bele a Washington államot képviselő szenátor - azt az államot, ahol Bezos vállalatainak, köztük a Blue Originnek a központja is megtalálható -, hogy ezt az összeget a Blue Originnek kellene megkapnia, de azt biztos, hogy Bezos cégének van a legnagyobb esélye, hogy landoljon nála az összeg. A törvényt a 10 milliárdos extra költéssel már el is fogadta a szenátus egyik szakbizottsága.

Jeff Bezos a Blue Origin holdra szálló járművének modelljével 2019-ben. 

A javaslat megjelenése után a SpaceX dühös hangvételű közleményt adott ki arról, hogy ezzel a szenátus aláássa a NASA közbeszerzési folyamatát, ezzel pedig gyakorlatilag lábon lövik a holdraszállási programot. Musk cége szerint ugyanis a Blue Originnek juttatott 10 milliárdos “adomány” olyan jogvitákhoz vezet majd, amelyek miatt az egész Artemis program csúszni fog, közben pedig Kína átveszi majd a vezető szerepet az űrkutatási fejlesztésekben. A SpaceX közleménye szerint Bezos cége elvesztette a NASA pályázatát, mert rosszabb minőségben oldotta volna meg a holdra szállást és kétszer olyan drágán, mint a nyertes cég. Ha ezek után az amerikai állam milliárdokkal tömi ki a céget, azzal Musk vállalata szerint megszegik a versenyjogi szabályokat.

A Blue Origin hamar visszavágott, hazugságnak nevezve, hogy a 10 milliárd dolláros új pályázatot Bezos cégére írnák. A vállalat azzal vádolja a közbeszerzési versenyt megnyert SpaceXet, hogy csak azért van kiakadva a javaslattól, mert “megriad a versenytől”, és ha a holdraszálló rendszereket nem egy, hanem két szolgáltató építheti, akkor a verseny miatt jobb lesz az eredmény, és nagyobb biztonságban lehetnek majd a jövő asztronautái. A Blue Origin szerint ráadásul a SpaceX csak azért nyerte meg a pályázatot, mert a NASA Musk cégével megosztott információkat a költségvetésének alakulásáról, így a cég át tudta árazni az ajánlatát, ehhez az információhoz viszont a többi versenyző nem jutott hozzá.

A NASA amúgy azt nyilatkozta az ügyben, hogy eredetileg két pályázatot akart kiírni, hogy két cég is dolgozzon a projekten, csak a Kongresszustól nem kapott ehhez elég pénzt, így végül úgy döntött, hogy csak egy pályázóval szerződik, azzal, amelyik olcsóbban vállalja a feladatot. Az ügyben egyelőre patthelyzet van: a Blue Origin panaszt tett a közpénzek kezelését figyelő hivatalnál, a Government Accountability Office-nál, amelynek augusztus elejéig kell eldöntenie, hogy érvényteleníti-e a SpaceX által megnyert pályázatot. Addig pedig a NASA egy fityinget sem adhat Elon Musk cégének.

Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás a milliárdosoknak?

A Cantwell-féle javaslatkiegészítést sokan Bezos egyre növekvő washingtoni befolyása bizonyítékaként értelmezik. Csak a Blue Origin már több mint 600 ezer dollárt költött 2021 első három hónapjában lobbizásra az amerikai fővárosban, 2020-ban pedig 2 millió dollárja ment erre a célra. Bezos jóval jövedelmezőbb vállalkozása, az Amazon pedig már több mint 5 millió dollárnál tartott az első negyedévben. Cantwell szenátori kampányának legfőbb adományozói pedig a (szintén Jeff Bezos tulajdonában lévő) Washington Post szerint az Amazon dolgozói voltak.

Nem kellett sokat várni, hogy a milliárdosok privilégiumait és politikai befolyását amúgy is letörni akaró és a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek ellen harcoló Bernie Sanders is megtalálja magának a tervet. Sanders szerint demokrata kollégájának javaslata nem más, mint egy bailout program a világ leggazdagabb embere számára.

"Jeff Bezos a leggazdagabb fickó a bolygón. A Covid-járvány kezdete óta még 86 milliárd dollárral lett gazdagabb. Tényleg szüksége van még 10 milliárd dollárra a Kongresszustól űrkutatásra?"- tette fel a kérdést Sanders a Twitteren. A demokrata párt balszárnyának Yoda mestere szerint nemcsak azzal van gond, hogy a kormány milliárdokat vág hozzá nagyon gazdag emberekhez, hanem azzal is, hogy az egész új űrprogram a Musk és Bezos féle szupergazdagokra van kihegyezve. A szenátusban elmondott beszédében arról beszélt, hogy a 1969-es holdra szállás egy közös siker volt, az Egyesült Államok közös sikere, amelyre minden amerikai, sőt, az egész emberiség együtt lehetett büszke. Ehhez képest a kormány most privatizálja az űrkutatást, a világ első és második leggazdagabb emberének igényeihez alakítja a következő holdra szállás és a nagyon ambicionált Mars misszió terveit is. Így ha megint ember jár a Holdon, vagy valaki eljut a Marsra, az már nem egy közös emberi eredmény lesz, hanem Musk vagy Bezos sikere.

Ráadásul ahelyett, hogy az egyre oligopolizálódó, egész világot behálózó és egyre egyenlőtlenebb kapitalizmus abszolút nyertesei a saját zsebükből fizetnék az “űrhobbijukat”, az amerikai kormány az amerikai adófizetők pénzéből támogatja őket, Musk és Bezos pedig megsértődnek és panaszkodnak, ha nem jutnak hozzá ezekhez az extra forrásokhoz. Sanders éppen ezért benyújtott egy módosítót a módosítóhoz, amelyben törölné az újabb 10 milliárdos NASA-pályázatot.

Persze nem szabad elfelejteni, hogy az 1969-es Apollo 11-es holdra szállás teljesen más gazdasági és politikai körülmények között zajlott, mint a leghamarabb 2024-ben esedékes Artemis misszió. Egyrészt az űrkutatás egész felpörgetésének hátterében ott állt a szovjet-amerikai hidegháború, bár a jelenlegi űrprogramban is komoly szerepet játszik a birodalmi és technológiai rakétaméregetés, jelen esetben a szovjetek helyett a Kínai Népköztársasággal. Viszont 1969-ben az államok és a gazdaság viszonya még egészen más volt, mint most. A 60-as években az amerikai vállalatok effektív adórátája valahol 40 és 50 százalék között volt, hasonló arányban kellett fizetni a tőkejövedelmek után, mára viszont ez az arány 10 százalék körülire csökkent. Ennek a változásnak, valamint a termelés, fogyasztás és tőkeáramlások globalizációjának eredményeképp mára egészen máshogy néznek ki a társadalmakon, így az amerikai társadalmon belüli egyenlőtlenségek, és máshogy alakul az államok és kormányzatok viszonya is.

A történethez az is hozzátartozik, hogy az amerikai kormány már egy ideje jóval kevesebbet hajlandó az űrkutatásra költeni, mint az Apollo 11 idején. A NASA költségvetése 1964 és 1967 között az amerikai szövetségi büdzsé több mint 3 százalékát tette ki, sőt, 1965-66-ban a költségvetés nagyjából 4,5 százaléka ment az űrhivatalra. Ezek viszont kivételes évek voltak, amikor a hidegháborús űrversenybe vödörrel öntötték a pénzt. A 70-es évek közepétől a 90-es évek végéig a NASA költségvetése alulról közelítette az állami kiadások 1 százalékát, manapság pedig inkább a fél százalék közelében jár.

Elég jelképes, hogy azt a floridai rakétakilövő állomást, ahonnan például Neil Armstrong és társai is elindultak a Holdra, 2014-ben a SpaceX cége vásárolta meg a NASA-tól. Ilyen értelemben ma már valószínűleg nem lehetne úgy megszervezni a holdra szállást sem, ahogy azt 1969-ben lehetett. Ahogy a Földet, a Holdat is el fogják uralni a legesleggazdagabbak, sőt, Musk, Bezos és társai már a Mars gyarmatosításáról is álmodoznak.

Földön kívüli biznisz

Jeff Bezos és Elon Musk, más szupergazdagokkal együtt viszont nem (csak) azért foglalkoznak annyit az űrkutatással, amennyit, mert a sok millió űrhajóst játszó gyerekből nekik lett aztán annyi pénzük, hogy valóra is váltsák az ilyen álmaikat. Az űrben nagyon nagy gazdasági lehetőséget látnak, a műholdakról sugárzott interneten át egészen az olyan, még scif-inek tűnő tervekig, mint az aszteroidabányászat. Az Egyesült Államokban már több mint 400 cég foglalkozik azzal, hogy űrben használható technológiákat fejlesszen, pár éve egy kisebb startup boom is elindult űrkutatási témában. Viszont, ahogy arról Jeff Bezos egy 2019-es interjúban beszélt, amíg nincsenek megbízható, többször is használható rakéták, járművek, amelyekkel dolgokat az űrbe lehet juttatni, addig az űrbizniszbe szinte lehetetlen kis, kockázati befektetésekből és hasonlókból működő cégeknek bejutnia. Mint mondta, ő azt tekinti a legfőbb céljának a Blue Originnal, hogy ezt a belépési küszöböt csökkentse, ezzel lehet ugyanis létrehozni egy igazán erős, virágzó, több ezer magánvállalkozásból álló űriparágat.

De akkor miért nem fizeti ki Elon Musk vagy Jeff Bezos maga a holdra szálláshoz szükséges járműveket, miért vitatkoznak az amerikai adódollárokon és költenek pénzt lobbizásra, hogy aztán a Kongresszus fizessen nekik még több pénzt? Vannak, akik szerint nem igazán realisztikus, hogy mondjuk Bezos maga állja azt a 10 milliárd dollárt, amit Bernie Sanders sajnál neki odaadni, mert ugyan tényleg van 186 milliárd dollár vagyona, de annak nagy része Amazon-részvényekben van lekötve, nem tudja csak úgy elkölteni arra, amire akarja. Ugyanez igaz Muskra, csak Tesla-részvényekkel - meg időnként fura kriptovalutákkal. Viszont például Bezos már így is évente elad 1 milliárd dollárnyi Amazon részvényt, hogy az űrprojektjeit finanszírozza, úgyhogy ez azért nem tűnik megugorhatatlan feladatnak. Maga Bezos mondta még 2019-ben, hogy mindenki, aki vesz mondjuk egy cipőt az Amazonon, a pénze egy részével a Blue Origint támogatja. Márpedig a járvány alatt nagyon sokan vettek nagyon sok mindent az Amazonon, 2020 első 9 hónapjában 70 százalékkal nőtt az online piactér forgalma, 2021 első negyedévében pedig 108,5 milliárd dolláros bevétele volt a cégnek.

Az űrkutatás ennek ellenére még jó ideig várhatóan amolyan public-private partnership formájában működik majd tovább, amelyben az amerikai állam megrendelőként ösztönzi a fejlesztéseket, a világ milliárdosai pedig egymással harcolnak ezekért a szerződésekért, amíg a magánűripar nem tud elég keresletet generálni a fejlesztések finanszírozásához. Az például egyelőre nem biztos, hogy a SpaceX nyerte-e végül a holdra szállás fejlesztését, de a napokban a cég bejelentette, hogy az Axiom Space nevű céggel közösen már négy körben szállíthatnak majd embereket a nemzetközi űrállomásra. A SpaceX már 10 asztronautát eljuttatott az űrbe, amiért fejenként 55 millió dollárt fizet a NASA.

 

• Elon Musk
• Jeff Bezos
• űrkutatás