A szakdolgozók hiánya most már annyira drámai, hogy sok helyen nem tudják rendesen megszervezni az ellátást. A 180 ezer egészségügyi dolgozó közül elsősorban a szakdolgozók hagyták el a közellátást, azt azonban nem tudni, hogy pontosan hányan.

Szerdán egy kétórás sajtótájékoztatón cáfolták az orvosok és a szakdolgozók a kormány azon – gyakran hangoztatott – állítását, miszerint az egészségügy jól működik. Tavaly novemberben Gulyás Gergely fogalmazott úgy, hogy az egészségügyi kapacitások bőven elegendőek, és álhír ennek az ellenkezője. Egy hónappal később Orbán Viktor egyenesen fantasztikusnak nevezte a kórházak kapacitását.

Ehhez képest akkora a baj az egészségügyben, hogy eddig példa nélküli összefogás született a problémák feltérképezésére: az orvosi és a szakdolgozói kamara közösen 12 pontban listázták, mit és hogyan kellene rövid időn belül végrehajtani, hogy ne omoljon össze az ellátás. Merthogy a történelmi jelentőségűnek titulált összefogás sajtótájékoztatóján sorra olyan dolgok hangoztak el, amelyek nem támasztják alá a fantasztikus kórházi kapacitásról szóló kormányfői kijelentést.

A Covid rombolt, és nem csak a 40 ezernél is több halottban mérhető módon. Az egészségügyet is lerombolta – fogalmazott Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Bár pontos adatok nincsenek, kézzelfoghatóvá vált a humánerőforrás-hiány, ami befolyásolja a várólisták alakulását is. Az orvoskamara közleménye úgy fogalmaz, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a Covid-19 pandémia kettős nyomás alá helyezte az egészségügyet, amely az utóbbi évtizedek legnehezebb szakaszát éli. Hogy mennyire nehéz, arról a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád-Csanád megyei elnöke adott képet. Irinyi Tamás 32 éve dolgozik az egészségügyben, és azt mondta, borzasztó látnia, hogy milyen öngerjesztő folyamatok indultak el. Szerinte elindult a rendszer egy olyan lejtőn, aminek a vége egy nagy szakadék, amibe feltartóztathatatlanul belezuhannak.

12 óra nappal, 12 óra éjszaka

A rendszeranomáliákat saját munkatapasztalatával érzékeltette. Pályája kezdetén három műszakban – reggeli, délutáni és éjszakaiban – zajlott a munka. A műszakváltásra egy óra állt rendelkezésre: ennyi idő alatt adták át az előző műszakban dolgozók az utánuk következőknek az összes információt a betegekről, így biztosították az ellátás biztonságát és folyamatosságát. A finanszírozási gondokkal azonban eltűnt ez a fontos egy óra, és ha kettőkor vége van a délelőtti műszaknak, azonnal kezdődött a délutáni. Az átadás persze nem marad el, de így arra kényszerülnek a dolgozók, hogy „szabadidejükben”, ingyen dolgozva adják-vegyék át az osztályt. Egy évben az el nem számolt műszakváltásokkal nagyjából egy hónapnyi plusz munkát végeznek a dolgozók, amiért nem kapnak fizetést – számolta ki Irinyi Tamás, aki azt is számszerűsítette, hogy ő maga 32 év alatt 2,5 évet dolgozott így ingyen.

Erre a rendszerre szakadt rá a járvány, ami megmutatta, hogy már eleve mennyire kevesen dolgoztak az egészségügyben. Egy Covid intenzív osztályon dolgozó ápoló a létszámgondok miatti megterhelő munkarendje így néz ki:

12 óra nappal, következő nap 12 óra szintén nappal, aztán 12 óra éjszaka, ezt követi szintén egy 12 órás éjszakai műszak, majd egy szabadnap – és kezdődik az egész elölről.

Nem csoda, hogy hihetetlen rossz lelki állapotba kerültek a szakdolgozók, és erre számokat is hozott a MESZK területi elnöke. A szakdolgozói kamara 2001-es felmérése szerint a dolgozók 35 százaléka érezte kiégettnek magát, 2021-ben már 69,9 százalék.

A súlyos, krízis szintű kiégettség 2001-ben a szakdolgozók 17 százalékára volt jellemző, 2021-ben 46,7 százalékára. Irinyi Tamás szerint vétek, hogy ilyen állapotban kell dolgozniuk, és így nem is lehetne betegágy mellé rendelni őket.

A felmérésben megkérdezték azt is, mi okozza a legnagyobb stresszt. A legtöbben a szolgálati jogviszony okozta bizonytalanságot említették, második legnagyobb stresszforrásként pedig a járványt jelölték meg a legtöbben. Irinyi Tamás ezért is tartja hibának a törvény járvány alatti érvénybe léptetését, amivel úgy gondolja, ezzel még egyet belerúgtak a szakdolgozókba.

Azt, hogy óriási problémák lesznek a szakdolgozók csökkenő létszámából, már húsz évvel ezelőtt megjósolta Irinyi Tamás. A 80-as években és a 90-es évek elején évente még 6–7 ezer ápoló végzett, most évi 300, de volt olyan év, hogy száz alatt maradt a végzett szakdolgozók száma. Ráadásul, akik a 80-as években végeztek, azok most mennek nyugdíjba – vázolta a fokozódó szakdolgozóhiány egyik fontos okát a területi elnök.

Kevés a hadra fogható ember

Arról, hogy hány szakdolgozó és orvos hiányzik a rendszerből, pontos számok nincsenek. Elsőként az Rtl.hu számolt be a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, hogy egy év alatt 17 ezerrel csökkent az egészségügyben dolgozók száma, de hogy pontosan melyik területekről hány orvos és szakápoló távozott a rendszerből, a szerdai sajtótájékoztatón sem tudták megmondani. Csak egyetlen konkrét szám hangzott el, ami viszont pontosan jelzi, mekkora a baj:

az országban összesen jelenleg 2000 műtős szakasszisztens dolgozik, a 40–45 év közöttiek összesen 168-an vannak, de probléma az is, hogy jelentős részüket oltópontokra irányítják.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint az elsősorban a szakdolgozókat érintő humánerőforrás-hiány annyira drámai, hogy sok helyen nem tudják rendesen megszervezni az ellátást, mert nincs hadra fogható ember. A műtéti asszisztencián kívül a sürgősségi ellátásban és a képalkotói diagnosztikában vannak jelentős gondok.

180 ezer dolgozó viszi hátán az egészségügyet, és közülük a legtöbben a szakdolgozók hagyták el a rendszert – húzta alá az elnök. Pótlásuk erősen kétséges szerinte, mert amíg a járvány előtt tízből 8–9 nyugdíj előtt álló szakdolgozó kérte a továbbfoglalkoztatását, addig most csak egy-kettő kéri közülük.

Hogy hány dolgozó maradt a rendszerben, a Covid utáni visszarendeződéskor lehet majd pontosabban látni. Elképzelhetőnek tartják, hogy lesznek olyan osztályok, amiket nem tudnak újranyitni a visszarendeződés után, mert nem lesz elég egészségügyi dolgozó – sem orvos, sem szakdolgozó.

Kik az egészségügyi szakdolgozók?

Egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők, akiknek nem orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus végzettsége van. Szakdolgozók például az ápolók, az asszisztensek, a műtősök és a beteghordók.

• egészségügy
• szakdolgozó
• munkaerőhiány