Laboratóriumban készült hús – a jövő élelmiszere?
Jelentős mérföldkőhöz érkezett a laboratóriumban előállított hús, vagyis a termesztett hús.
Hiába nyilvánította emberi fogyasztásra alkalmasnak az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala a laboratóriumban előállított húst, a Bill Gates támogatásával feltörekvő élelmiszeripari innováció egyhamar nem küldi nyugdíjba a szarvasmarhatartókat.
Jelentős mérföldkőhöz érkezett a laboratóriumban előállított hús, vagyis a termesztett hús (cultivated meat): a Bill Gates amerikai és Richard Banson brit milliárdosok által támogatott Upside Foods termékét emberi fogyasztásra alkalmasnak találta a közelmúltban az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA).
Ez a mérföldkő ugyanakkor még kevés: egyre több szakember látja úgy, hogy leghamarabb csak a 2030-as években nyerhet teret a klímaváltozás ellenes csodafegyverként emlegetett, fenntarthatóbbnak ítélt laboratóriumi húsgyártás.
Drága és lassú a laboratóriumi hús gyártása
Az élőállat leölése nélkül, ám annak izomszövetéből bioreaktorban kitenyésztett hús előállítása jelenleg meglehetősen költséges és lassú folyamat, így tömeggyártásra a jelenlegi technológia egyelőre nem alkalmas.
A Bloomberg összefoglalója szerint a sejtosztódáshoz szükséges tápanyag, vagyis a hús növesztéséhez szükséges aminosavakat és vitaminokat tartalmazó szérum grammonként mintegy 260 dollárba kerül, vagyis közel 90 ezer forintnak megfelelő összeg, ami nagyjából egy húspogácsa legyártásához elegendő.
Az észak-amerikai húsintézet (North American Meat Institute) szakértői szerint nincs belátható időn belül reális lehetőség arra, hogy a laboratóriumi hús érdemi részesedésre tegyen szert a globális húspiacon.
Emberi fogyasztásra alkalmas, de nem árulható
Noha emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánította az FDA a laboratóriumi húst, ez még nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államokban máris a tányérra kerülhet az innovatív eljárással gyártott étel. Az Upside Foods termékeinek kereskedelmi forgalmazásához az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) az engedélyére is szükség lenne.
Ha ezeket az engedélyeket meg is szerezné a milliárdos befektetésekkel finanszírozott startup, akkor is legfeljebb a prémium kategóriában jelenhetne meg a sejttenyésztett hús.
A Helsinki Egyetem jövő élelmiszereit kutató egysége sem különösebben derűlátó: noha a technológia már régóta elérhető, a tömegtermelés leghamarabb a 2030-as évekre áll készen.
Jelenleg a magas költségek mellett a gyártási folyamatok sem teszik lehetővé a tömeges laborhús-termelést, mivel a nagyobb mennyiségben szaporított izomszövetek jelentős része biológiai hulladékként végezné.
Nem lesz baj a forgalmazással
A laboratóriumi hús gyorsan piacra dobható, amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő technológia. Ennek oka, hogy a világ legtöbb országában – beleértve az Egyesült Államokat és az Európai Uniót – elsősorban azt vizsgálják, hogy egy új élelmiszer tulajdonságai mennyiben felelnek meg az emberi fogyasztáshoz szükséges kritériumoknak.
Mivel a laboratóriumi hús szinte minden tulajdonságában megegyezik a hagyományos állati termékkel, az engedélyeztetési és forgalmazási eljárások alatt viszonylag gyorsan zöld utat kaphat az innovatív húsgyártás.
Itt már bárki megveheti a sejtmezőgazdaság vívmányát
A laboratóriumi hús, ezen belül is az amerikai Eat Just startup termékeinek élelmiszerként forgalmazását egyedül Szingapúr engedélyezte még 2020-ban. A szakértők szerint a döntés aligha nevezhető a húsipar jövőjének, mivel az Eat Just termékeit is jelentős veszteséggel tudják csak értékesíteni.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a szingapúri engedélyezés inkább lélektani jelentőségű az új iparág számára.
Óriási a befektetői érdeklődés
Több mint száz startup foglalkozik jelenleg világszerte azzal, hogy mielőbb nagy tételben tudjon előállítani megfizethető áron laboratóriumi húst, ezzel érdemi szeletet kihasítva a hagyományos állattartás uralta húsiparból.
A Good Food Institute (GFI) adatai szerint 2021-ben 1,4 milliárd dollár, valamivel több, mint 500 milliárd forint érkezett a befektetőktől a gyors és nagyüzemi termelés érdekében folytatott kutatásokra.
Nemcsak Bill Gates és Richard Banson érdeklődnek az élelmiszeripar innovatív megoldásai iránt, de a legnagyobb élelmiszeripari vállalat, a Nestlé is a jövő élelmiszerét látja a laborhúsban.
A húsipar sem zárkózik el az új megoldástól: a legnagyobb globális húsipari szereplők is jelentős összeggel szálltak be a kutatásokba.
Ezek közül kiemelendő az agráróriások közül az amerikai Cargill és a brazil BRT.
Marhaembrió véren növesztett húspogácsa
A technológiai akadályok mellett a klímaváltozás elleni küzdelemben is kétséges a laboratóriumi hústermelés hatása.
Noha a támogatók által rendelt felmérések azt jelzik, hogy az új technológiával akár 97 százalékkal is csökkenthető a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása, sokan mégis szkeptikusak.
A legfrissebb felmérések szerint a magas energiaigényű sejtszaporítás csak abban az esetben járhat kisebb környezetterheléssel a hagyományos állattartásnál, ha a folyamatokhoz teljes egészében megújuló energiát használnak fel.
Komoly ellenérzést vált ki emellett a fogyasztókból is a technológia. Az élőállatból vett, szaporítani kívánt izomszövet speciális táptalajon növelhető húspogácsává. Ez a táptalaj ugyanakkor olyan összetevőket is tartalmaz, ami nem túl étvágygerjesztő: például szarvasmarha embriót és az élőállat vérét.
Nem lesz kasszasiker a növényi eredetű hús
A laborhúst jelenleg tehát elsősorban a technológiai feltételek akadályozzák a tömegtermelésben, addig a növényi alapanyagokból készült, de külsőre már a hagyományos állati termékekre hajazó műhúsokra a fogyasztók mondtak nemet.
Az amerikai eladási adatokból kiderül, hogy a kiskereskedelmi forgalomban kapható Beyond Meat és az éttermekben rendelhető Impossible Foods termékei iránt 2022 harmadik negyedévtől rohamosan elkezdett visszaesni a kereslet:
az éttermi rendelések 9 százalékkal;
a kiskereskedelmi forgalmuk 14 százalékkal esett egy év alatt.
Így kézül a hús a laboratóriumban
A laboratóriumi sejttenyésztéssel előállított hús előnyei közül a támogatók azt emelik ki, hogy a hagyományos húsokkal megegyező terméket lehet előállítani, miközben nem kell levágni hozzá a haszonállatokat.
Az eljárás során biopsziával izomsejteket vesznek az élő állatból. A szaporodásra alkalmas állati sejteket ezt követően úgynevezett bioreaktorban szaporítják. A termék előállításához szükséges vegyületeket tartalmazó laboratóriumi táptalajon az állatból vett sejtek maguktól is képesek szaporodni, vagyis a gazdatesten kívül tovább növekednek. Ez a táptalaj ugyanakkor a fogyasztók számára visszataszító összetevőket is tartalmaz, például marhavért, és szarvasmarha embrióból nyert vegyületeket. Emellett aminosavak, vitaminok és a testen belüli növekedést is segítő egyéb összetevők alkotják.
A folyamat addig tart, amíg a sejtosztódással nem jön létre a kívánt méretű és minőségű hús. Az Aleph izraeli startup pedig 3D-s nyomtatással próbál előállítani hagyományos állati sejtekből fogyasztható tőkehúst.
.jpg)
