Az elmúlt hetekben egy brutális gyilkosságról szóló hírek lepték el a Weibót, Kína legnépszerűbb közösségimédia-platformját.

Egy 13 éves fiút több hónapnyi zaklatás után megölték az osztálytársai a Peking körüli Hopej tartományban.

A fiatal halála a CNN szerint rávilágított egy szerteágazó problémára: számos tartományban több millió gyerek él megfelelő felügyelet nélkül vidéken, miközben szüleik a család megélhetését próbálják megteremteni nagyvárosokban vagy másik tartományokban. 67 millió olyan gyerek élhet Kínában, akik vagy teljesen magukra vannak utalva, vagy a rokonaik gondoskodására szorulnak. Ők aztán nagyobb eséllyel lesznek bántalmazás áldozatai – vagy éppen bűnelkövetők.

A családja nem vette észre, hogy bántják

A gyilkosság Észak-Kína vidéki részén történt, Handan városában. A fiatal áldozat a nagyszüleinél élt a városban, miközben apja egy tengerparti tartományban dolgozott. Egy pekingi lap szerint a fiú március 10-én, délután egy óra körül ment el otthonról, hogy találkozzon az osztálytársaival. Utoljára egy biztonsági kamera felvételén látták élve, ahogy egy robogó hátulján ül az iskola bejáratának közelében, három osztálytársa pedig körbeveszi. Délután öt óra körül a fiú már nem reagált a családjának, telefonja ki volt kapcsolva, ő pedig nem tért haza.

Miután a fiú eltűnt, nagyszülei keresni kezdték, este 10 körül pedig bejelentették az eltűnését a rendőrségen. Apja még aznap hazautazott, és otthon bejelentkezett a fia WeChat-fiókjába, amit fizetéshez is lehet használni. Ebből kiderült, hogy a fiú néhány órával eltűnése előtt az összes zsebpénzét, kb. 10 ezer forintnyi jüant átutalta egy osztálytársának. Másnap reggel az iskolában a rendőrök kihallgatták a három osztálytársat.

Ők először tagadták, hogy látták volna a fiút. Az egyikük azonban végül bevallotta, hogy a fiatalt megölték, és azt is elárulta, hova rejtették el a holttestét: az egyik tinédzser otthonától 100 méterre ásták el egy üvegház területén. A holttestet elsőként a nagybátyja azonosította, szerinte a fiúnak komoly sérülések voltak az arcán. Apja a Douyinen, a TikTok kínai verzióján azt írta, hogy fiát egy lapáttal agyonverték, holttestét pedig felismerhetetlenné tették.

A rendőrség őrizetbe vette a három osztálytársat, akik mind 14 éven aluliak. Az is kiderült, hogy a gyilkosságot előre kitervelték, ugyanis a gödröt, amibe a holttestet eltemették, már előző nap megásták. Családja és ügyvédjük a közösségi médiában azt nyilatkozták, hogy a fiút régóta vegzálta a három osztálytársa, bár a jogi képviselő később törölte az erről szóló posztját.

Egy másik osztálytársuk a kínai állami médiának megerősítette az iskolai zaklatást (bullyingot). Azt monda, hogy a három gyanúsított többször is bezárta a fiút egy fészerbe az órák közötti szünetek alatt. „Egyszer írt egy cetlit az előtte ülő osztálytársának arról, hogy nem akar órára menni, meg akar halni” – mondta Wangról az osztálytársa.

A fiú nagynénje szintén azt nyilatkozta, hogy a tinédzser az utóbbi időben nem akart iskolába menni. Emellett gyakran kért pénzt a nagyapjától, mielőtt elment volna az iskolába. „Azt hittük, hogy a gyerek csak finomságokat akar venni magának, ezért nem gondoltunk bele túlzottan. Utólag visszagondolva, ez az egész furcsának tűnik” – mondta a nagynéni. Arról is beszélt, hogy a fiú a közösségi médiában posztolt arról is, hogy szuicid gondolatai vannak.

„Azt hittem, hogy a tanulmányai miatt nehezedik rá nyomás, ezért mondtam is neki, hogy ne érezze magát presszionálva, nem számít, hogy milyenek a jegyei” – mondta a nagynéni. Ő most saját magát hibáztatja, amiért nem vette észre a jeleket. Apja a közösségi médiában azt kommentelte egy videó alá, amin a fia látható a biztonsági kamerák felvételén, hogy reméli, nyitott és igazságos vizsgálat lesz, szigorú büntetést szabnak ki, a gyilkosok pedig az életükkel fizetnek. Az ügy azonban ezen túl is számos kérdést felvetett.

A szülők lehetetlen döntés elé kerülnek

A fiú esete nem egyedi, az iskolai bullying ma már elég elterjedt Kínában. A fiúban emellett volt valami közös az őt zaklató osztálytársaival is: az áldozat és a gyilkosai is a „hátrahagyott gyerekek” közé tartoztak, akiket többnyire a rokonaik gondoznak vidéken, miközben a szüleik a nagyvárosokban élnek és dolgoznak.

A hátrahagyott gyerekek jelenségének szociológiai és gazdasági okai vannak. A mezőgazdaság rohamos fejlődésével sok munkahely megszűnt Kína vidéki területein. Ezért a munkaképes felnőtt lakosság az iparosodott városokban keres munkát, gyakran több száz kilométerre az otthonától.

Csakhogy a városokban sokkal nehezebben lehet hozzáférni a köz- és szociális szolgáltatásokhoz (például iskolai oktatáshoz és orvosi ellátáshoz), mivel a Stanford Egyetem szerint ezeket mindenki alapvetően az eredeti lakhelyén veheti igénybe. Ezt nevezik hukou-rendszernek. A nagyvárosok önkormányzatai ezzel a szabályozással arra sarkallják a munkavállalóikat, hogy ne telepedjenek le végleg a munkahelyükhöz közel. Ha a gyerekek követnék szüleiket a városokba, akkor valószínűleg nem tudnának iskolába járni, nem jutnának állami egészségügyi ellátáshoz sem. Ezért dönt úgy sok szülő, hogy inkább nagyszülőkre, rokonokra bízza a gyerekét, amíg ő több pénzt keresve félre tud tenni az utódainak.

A legutóbbi, 2020-as népszámlálás szerint Kínában minden ötödik gyermek nem a szüleivel él.

Ez 67 millió 17 év alattit jelent. Közülük sokan évente csak néhányszor találkoznak a szüleikkel, amikor azok szabadságot vesznek ki, a gondozóik pedig gyakran nem tudják megfelelően ellátni a szülői feladatokat, a vidéken élő idős nagyszülők például gyakran írástudatlanok. Vannak olyan gyerekek is, akik – falusi iskolák, vagy támogató család hiányában – bentlakásos iskolába költöznek, ahol talán még annyi személyre szabott támogatást sem kapnak az őket körülvevő felnőttektől, mintha a rokonaiknál laknának. Sok olyan példa akad, ahol a gyerekek teljesen egyedül élnek.

2013-ban történt már egy olyan, hátrahagyott gyerekeket érintő bűncselekmény, ami a 13 éves fiú mostani meggyilkolásához hasonlóan nagy vihart kavart. Egy vidéki iskola tanára hét 8-9 éves kislányt is szexuálisan bántalmazott. A kislányok mind olyan gyerekek voltak, akiknek a szülei messze dolgoztak.

2015 júniusában pedig négy hátrahagyott gyerek halt meg növényvédőszer-mérgezésben. A testvérek 14 év alattiak voltak, a szüleik egy távolabbi városban dolgoztak. Az otthonukban csak kukorica és tartósított hús volt ételnek, a haláluk előtt nem sokkal pedig kirúgták őket az iskolából. A rendőrség nem zárta ki, a média pedig egyértelműnek vette, hogy a gyerekek öngyilkosságot követtek el.

A kínai kormány 2014-ben új hukou-reformot jelentett be, de a belső migráns családok hozzáférései a közszolgáltatásokhoz csak a kis- és közepes méretű városokban hárultak el valamelyest.

Nagyobb eséllyel lesznek áldozatok, de bántalmazók is

„Szerintem ez az eset csak a jéghegy csúcsa lehet. A hátrahagyott gyerekeknek több lelki támogatásra lenne szükségük” – mondta a mostani esetről Shuang Lu, a Közép-Floridai Egyetem szociális munkával foglalkozó adjunktusa, aki kifejezetten a magukra hagyott kínai gyerekek vizsgálatára szakosodott.

Ezek gyerekek a felmérések szerint sokkal hajlamosabban a szorongásra, depresszióra.

Gyakrabban lesznek bántalmazók – vagy épp zaklatások áldozatai. Egy pekingi székhelyű civil szervezet 2019-es felmérése szerint 90 százalékuk élt át érzelmi bántalmazást, 65 százalékuk fizikai erőszakot, 30 százalékuk pedig szexuális bántalmazást. A saját szüleikkel élő gyerekek körében ezek a jelenségek kevésbé gyakoriak. Egy másik, 2015-ös felmérésben részt vevő 30 ezer hátrahagyott gyerek 64 százaléka vallotta magát magányosnak, 17,6 százalékuk volt depressziós, és 8,4 százalékuk mutatott öngyilkossági hajlamot.

A pszichés terhek emelkedésével párhuzamosan nőtt Kínában az iskolai bántalmazások és a fiatalkorú bűnözés mértéke is. A kínai állami média szerint 2020 és 2023 között az ügyészek 243 ezer kiskorú ellen emeltek vádat, ami átlagosan évi 5 százalékos növekedést jelent. A fiatalkorú bűnözés aránya magasabb a hátrahagyott gyermekek körében, aminek oka a családi háttér vagy a nem megfelelő iskolai felügyelet – mondta egy pekingi ügyvédi iroda jogásza a Global Timesnak.

Válaszul Kína 2021-ben 14 évről 12 évre csökkentette a büntetőjogi felelősségre vonás korhatárát, bár az ilyen vádemelést a legfelsőbb népi ügyészségnek kell jóváhagynia. A korhatár csökkentése a gyilkosság vagy maradandó károsodást okozó testi sértések esetében érvényes. A Global Times szerint a 13 éves handani fiú gyilkosai lehetnének az elsők, akik az új jogszabály értelmében bíróság elé kerülnek. Az biztos, hogy a népharag ellenére nem fogják őket halálra ítélni, ugyanis a halálbüntetés csak nagykorú személyekre szabható ki Kínában.

Csakhogy a szakértők szerint a felelősségre vonás csak utólagos kezelés, és nem a rendszerszintű problémára nyújt megoldást. Valójában megelőzni kéne a bajt azzal, hogy megkönnyítik a családok együtt maradását, és sokkal jobban figyelnek a hátrahagyott gyerekek mentális egészségére.

„Mélyen gyökerező családi vagy társadalmi okok állnak egy gyerek viselkedése mögött. Ha a mentális egészségi problémáikkal nem foglalkoznak, ez a tragédia a jövőben újra megtörténhet” – mondta Lu.

Van segítség! Ingyenes, anonim, a nap 24 órájában hívható lelki elsősegély-szolgálat várja a hívásokat a 116-123 és a 06-80-810-600 telefonszámon. A segítők leveleket is fogadnak a sos116123@gmail.com címen, ezekre 72 órán belül válaszolnak. Kapcsolatfelvételre Skype-on is lehetőség van, a részleteket ezen az oldalon találja.
A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.

• Kína
• bántalmazás
• zaklatás