Mivel állítólag a csokoládét 1550. július 7-én hozták be Európába – köszönhetően Kolumbusznak – ezért a kontinensen ezt a napot tekinthetjük akár a csoki születésnapjának is.
Vigyázat, mert a tejcsokoládét egy másik napon, július 28-án ünnepeljük, míg a nemzeti, keserédes mandulás csokoládé napja november 7-én van. Bárcsak tudnánk, hogy mikor kell a rumos, mazsolás csokoládékat köszönteni?

Az első kakaóital elkészítése után még sok száz évet kellett várni a csokoládéra. A kakaót vízzel főzték a mexikói és az azték kultúrában egyaránt, és az eredmény egyáltalán nem olyan volt, mint a mai forró csokoládé. Inkább egy híg, vizes, kesernyés ital volt cukor nélkül, amit jellemzően ünnepi alkalmakra, például esküvőkre készítettek. Az aztékok egyébként annyira nagyra értékelték a kakaóbabot, hogy fizetőeszközként is elfogadták, akár kis mennyiségben is. Az azték Montezuma császár kakaófüggő volt, napi 50 csésze kakaót ivott meg egy nagy, arany kehelyből.

Az amazóniai gyökerek ellenére manapság a legtöbb kakaó – a világ kakaóbab termelésének csaknem 70 százaléka – Afrikából származik. Elefántcsontpart a világ a legnagyobb kakaóbab termelő országa, az össztermelés mintegy 35 százalékát biztosítja. A kakaót mai napig kézzel termesztik, kis, családi tulajdonban lévő gazdaságokban. Érdekesség, hogy a legtöbb kakaófarm nem a csokoládét gyártó világvállalatok tulajdonában van.

A fehér csokoládé nem is csokoládé. Mivel nem tartalmaz kakaóbab-szilárd anyagokat a fehér csokoládé szűk értelemben nem csokoládé. Ennek ellenére természetesen tartalmazza a kakaóbab bizonyos, nem szilárd részeit – elsősorban a kakaóvajat.

A csokoládé tulajdonképpen gyümölcs! Kakaóbabból készül, ami a kakaófán terem. A fa a Malvaceae család örökzöldje így közeli rokona az okrának és a pamutnak is. Sajnos ennek ellenére egyik gyerek se eszi meg az okrát azért, mert az rokona kakaóbabnak.

A kakaófa latin neve Theobroma Cacao, és ez azt jelenti, hogy az istenek eledele.

Fél kilogramm csokoládé elkészítéséhez 400 kakaóbab szükséges.

A világ összes csokoládéját majdnem az Egyesült Államok és Európa együttesen fogyasztja el! Mindössze 10 százalék jut a világ többi lakójának.

A kakaóban található teobromin nevű alkaloid mérgező a kutyákra, ezért soha nem szabad csokoládét adni nekik.

Egy kakaófa évente mindössze csak 2500 babot termel. Mivel a kakaófák nagyon érzékenyek minden környezeti hatásra, ezért a termés körülbelül 30 százaléka minden évben tönkremegy.

Egy adag tejcsokoládé körülbelül ugyanannyi koffeinnel rendelkezik, mint egy csésze koffeinmentes kávé, vagyis a koffeintől nem kell félteni a gyerekeinket, ha csokit esznek.

Benjamin Franklin csokoládét árult a philadelphiai nyomdájában, komoly összeggel egészítve ki ezzel a bevételeit.

Egy 2013-as tanulmány kimutatta, hogyha a ha a vásárlók csokoládéillatot éreznek egy könyvesboltban, 40 százalékkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy szakácskönyvet vagy romantikus regényt vásároljanak, és 22 százalékkal, hogy egyáltalán bármilyen könyvet vesznek.

Svájcban fejenként 9 kiló csokit esznek évente. Németországban és Ausztriában, kicsit kevesebbet, 7,9 kilogrammot, az Egyesült Királyságban, illetve Írországban 7,5 kilogrammos fogyasztást regisztráltak a kutatók. Ehhez képest szinte nem is esznek csokoládét Dél-Európában. A görögök 2,6 kilót, az olaszok 2,4 kilót, a spanyolok 2 kilót, a portugálok pedig mindössze 1,1 kilót fogyasztanak. Mi magyarok az éves 3,9 kilós csokifogyasztásunkkal csak a középmezőnyben vagyunk.

Belgiumban 17 ezren dolgoznak csokoládéval, és évente 8,3 kiló csokit fogyasztanak.

Kínában viszont egyáltalán nem népszerű a csokoládé, ők inkább sós kekszeket és más sós rágcsálni valót fogyasztanak. Éves fogyasztásuk átlagosan mindössze 10 deka.
A kakaóbabfák akár 200 évig is élnek, de sajnos termést csak 25 évig hoznak. Az első terméseket ötéves fákról szüretelik.

Napóleon csokoládét követelt magának! A francia vezető azt követelte, hogy a bort és a csokoládét mindig tegyék számára elérhetővé, akármilyen katonai vagy politikai akcióban is kell részt vennie. Kívánságát teljesítették is.

A tejcsoki valóban svájci találmány. Daniel Peter 1875-ben készítette el az első tökéletes tejcsokoládét. A sikert nyolc év próbálkozás előzte meg, végül a sűrített tej volt a keresett összetevő. Azóta is hálásak vagyunk neki, ezért a kemény munkáért!

A csokoládé olvadáspontja 34°C-on van, ezért könnyen elolvad a szánkban. A kézműves csokoládégyártók egy része nyáron nem is forgalmazza a csokoládéit a meleg miatt, vagy szigorú, zárt rendszerű szállítási módokon terjeszti, ahol garantálni tudják, hogy a csokoládé soha nem kerül 28°C foknál magasabb hőmérsékletre.

• csokoládé
• kakaóban
• csoki
• kakaó