A szakbizottsági szavazás előtt álló javaslat a 2018-as Sargentini-jelentés folytatásának tekinthető, és a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield készítette, aki tavaly a Magyarországra látogató európau parlamenti delegáció vezetőjeként úgy látta, a 2022-es választások nem lehetnek valóban tisztességesek.

A jelentés főként nemzetközi és európai intézmények beszámolói alapján véleményezi az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, az adatvédelmet, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tudományos, az egyesülési és a vallásszabadságot, az egyenlő bánásmódhoz való jogot, a kisebbségek, a migránsok és menedékkérők jogait, valamint a gazdasági és szociális jogokat, írja a Népszava.

Négy éve a Sargentini-jelentés is ezeken a területeken azonosított problémákat. A dokumentumot 2018. szeptember 12-én fogadta el az Európai Parlament, majd elindult a hetes cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben, hogy megvizsgálják, fenyegeti-e rendszerszintű veszély a jogállamiságot. A jelentést kétharmados többséggel szavazták meg, a magyar kormány szerint szabálytalanul, de az erről szóló keresetet elutasította az Európai Bíróság.

A Népszava szerint a mostani előterjesztés arra kérné a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy vegye figyelembe a friss fejleményeket, és gyorsítsa a korábban indult eljárást.

Az elmúlt négy év fejleményei között felsorolják a veszélyhelyzet határozatlan idejű meghosszabbítását, a Pegasus kémprogram felhasználását, a Kúria elnökének megválasztását, a KESMA nevű kormánypárti médiabirodalmat, a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbítását, a kormányfüggetlen civilekre nehezedő nyomást.

A jelentés szeptemberben kerülhet az Európai Parlament elé.

 

• Sargentini-jelentés
• demokrácia
• Európai Parlament