Megbízhatósági vizsgálat a hálapénzes esetek felderítésére
Akár névtelen bejelentés után is ellenőrizhetik az egészségügyi dolgozókat.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) egyik most felállított, 50 fős főosztálya fogja vizsgálni a hálapénzes eseteket – mondta az Inforádiónak Samu Attila dandártábornok, a Belügyminisztérium sajtófőnöke.
Samu azt is elmondta, hogy az NVSZ március 1-jétől alkalmazhatja az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot, amely az egészségügyi szolgálati jogviszonyt választókra vonatkozik.
A megbízhatósági vizsgálat olyan, a valóságban is előforduló élethelyzet mesterséges kialakítása, amely lehetővé teszi annak az ellenőrzését, hogy a vizsgált személy eleget tesz-e a jogszabályokban előírt hivatali kötelezettségének, hogy befolyásmentesen látja el a feladatát, vagyis jogszabályszerűen jár-e el – magyarázta a dandártábornok.
A vizsgálatok megindításához ügyészségi jóváhagyás lesz szükséges, és egy emberrel kapcsolatban évente háromszor lehet eljárni – mondta a dandártábornok. Samu Attila szerint számtalan változata lehet annak, hogy mi alapján kezdeményezhetik a vizsgálatot, akár egy névtelen bejelentés után is indíthatnak ilyet.
A tavaly október elején elfogadott, majd utóbb végrehajtási rendeletekkel módosított új törvény értelmében idén már büntethető, ha valaki hálapénzt ad vagy kap (eddig jellemzően olyan orvosokat büntettek meg, akik az ellátásért cserébe követelték ki a pénzt). Aki lebukik, azt egy év börtönnel is sújthatják.
A kormány december végén úgy döntött, hogy erre az évre közel 2 milliárd forintot ad az NVSZ-nek létszámfejlesztésre, valamint a 2020–2022 közötti időszakra szóló, az úgynevezett Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtására. A határozatban arról is szó esik, hogy jövőre nagyjából 1,1 milliárd forint fordítható majd ugyanerre a célra.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat most Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter irányítása alatt dolgozik, elsődleges feladata a rendőrség, a katasztrófavédelem hivatásos szervei, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Terrorelhárítási Központ, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Alkotmányvédelmi Hivatal, továbbá a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat védelme.