Megéri a juhokat napelemek alatt legeltetni
Azt vizsgálták meg a kutatók, hogy mennyire éri meg a juhokat napelemek alatt legeltetni.
Az Oregoni Állami Egyetem tudósai által végzett új kutatás szerint a földterületek termelékenységét növelheti a juhok legeltetésének és a napenergia-termelésnek ugyanazon a földterületen történő kombinálása. A vizsgálat során összehasonlították a juhok növekedésének a mértékét a napelemekkel ellátott legelőkön és a hagyományos legelőkön. A napelemes legelőkön összességében kevesebb, de jobb minőségű takarmányt találtak az állatok. Továbbá egyenlő mértékben is híztak, valamint a napenergiával történő energiatermelés növelte a legelő termelékenységét is.
A napelemek állatjóléti szempontok szerint is kedvezőek, mivel árnyékot biztosítanak a juhoknak, valamint a legeltetéssel nem kell kaszálást végezni vagy gyomirtó szereket alkalmazni, ami többletmunkát és plusz költséget igényel – írta Magyar Mezőgazdaság a Phys.org tanulmányának a Frontier in Sustainable Food Systems című folyóiratban megjelent anyaga alapján.
Az Egyesült Államokban a napelemes rendszerek telepítése az elmúlt évtizedben évente átlagosan 48 százalékkal nőtt, és a kutatók szerint ez az adat a jövőben megduplázódhat. Energiatermelés-hatékonyság szempontjából a nagy kiterjedésű legelők és szántóföldek a legalkalmasabbak napelemek telepítésére, viszont ez ellentétet szülhet a mezőgazdasági termelés szereplőivel, a gazdákkal. Az Agrivoltaics ezt a versenyt/nézeteltérést a fotovoltaikus rendszerrel igyekszik feloldani azáltal, hogy az energiatermelés és az ugyanazon földterületen történő mezőgazdasági hasznosítás gazdasági értékét méri és összehasonlítja.
Korábbi kutatások során megállapították, hogy egyes növények, különösen az árnyékot kedvelő fajtáknak nagyobb a terméshozama a napelemekkel kombinálva.
Egy másik, nemrégiben készült Oregon State-i tanulmány szerint a napelempanelek alatt keletkezett árnyékban nőtt a biodiverzitás. Továbbá a műtárgyak késleltették a virágzás idejét, ezek pedig segíthetik a mezőgazdaságot.
Az Oregoni Állami Egyetem által 2019–2020. között végzett vizsgálatok eredményei a következők voltak:
A juhok mindkét évben majdnem ugyanannyit híztak a két legelőtípuson.
A juhok vízfogyasztása több volt a hagyományos legelőtípuson, mint a napelemekkel ellátott legelőn. Ugyanakkor 2020-ban nem volt szignifikáns különbség.
A két év alatt a napelemes legelők 38 százalékkal kevesebb takarmányt termeltek, mint a hagyományos, nyílt legelők.
“Ugyanakkor a teljes megtérülés körülbelül azonos napelemes és napelem nélküli legeltetés során, és ezek a számítások nem veszik figyelembe a napelemek által termelt energiát” – mondta Serkan Ates, az Oregoni Állami egyetem adjunktusa. “Ha pedig a rendszert úgy tervezzük, hogy maximalizálja a termelést, akkor valószínűleg még jobb számokat kapnánk.”
