Az állami cégeknél kialakítandó új ellenőri rendszerben fokozottan figyelik majd, hogy a cég szervezeti kultúrája megfelel-e a működésére vonatkozó etikai és jogszabályi elveknek, hogy a dolgozók a társaság elfogadott céljai szerint fejtik-e ki tevékenységüket, illetve a működés átlátható-e és nincs-e összeférhetetlenség - derül ki a Népszava cikkéből.

Minderre "megfelelési tanácsadókból" álló szervezeti egységet alakítanak ki. A megfelelési tanácsadó - aki lehet külső megbízott is - nem dolgozhat az általa ellenőrzött területen és nem tölthet be vezető posztokat a cégnél. A "megfelelési felelős" dolga többek között a helyes működést "sértő, korrupciós és visszaélésgyanús eseményekre vagy kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadása és kivizsgálása" is. A rendelet rögzíti, hogy a kormány az új szabállyal EU-kötelezettségét teljesíti.

Ugyanakkor az elmúlt közel egy évtized alatt nem lehetett olyan esetről hallani, amikor a közigazgatás belső ellenőrzési rendszere látványosan kiszűrt volna nagyobb visszaéléseket. Így tehát várhatóan az új szabály is leginkább csak az aktatologatást növeli majd állami cégeknél.

Így látják az ellenőrök

Az írás "besúgóként" aposztrofálja a belső ellenőrzésben és a megfelelési felelősként dolgozókat (és össze is mossa ezt az amúgy két külön funkciót). A belső ellenőrzés (a szakma nemzetközi szervezete, az Institute of Internal Auditors, IIA által meghatározott definíciója alapján) valójában egy olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz és tanácsadási tevékenység, amely értéket ad a szervezet működéséhez és javítja annak minőségét. Módszeres és szabályozott eljárással értékeli és javítja a kockázatkezelési, a kontroll és az irányítási folyamatok hatékonyságát, ezáltal segíti a szervezeti célok megvalósulását. A "megfelelési" (más néven Compliance) funkció pedig az adott szervezet belső kontroll rendszerének elemeként elsősorban azt hivatott biztosítani, hogy az adott szervezet működése megfeleljen a rá irányadó valamennyi szabálynak - közölte az írás megjelenése nyomán a a Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezetének (BEMSZ) elnöksége.

A hivatkozott jogszabály alapján a köztulajdonban levő vállalatoknál létrehozandó új funkció tehát az ezen vállalatokra vonatkozó szabályoknak, elvárásoknak való megfelelést kívánja tovább erősíteni az úgynevezett második védelmi vonal részeként. Ugyanezen szervezeteknél a belső ellenőrzés (az úgynevezett harmadik védelmi vonalként) a belső kontroll rendszer elemeinek működését, a szervezet stratégiai céljainak megvalósítását támogatja a maga eszközeivel.

Az, hogy egy adott szervezet az erőforrásait annak a célnak a megvalósítására használja fel amire létrehozták (és ezt minél hatékonyabban, a vonatkozó jogszabályoknak és egyéb elvárásoknak megfelelő módon tegye), elemi érdeke a szervezetnek, annak vezetésének, tulajdonosainak. Általában véve is össztársadalmi érdek az abban működő aktorok minél transzparensebb működésének elősegítése, de mivel a szóban forgó, köztulajdonban álló vállalatok esetében a tulajdonos végső soron maga a társadalom, így minden, ezen szervezetek kontrolláltságát segítő, támogató intézkedés a közérdeket szolgálja.

A BEMSZ célja a belső ellenőrzési szakma, illetve tágabban a belső kontroll funkciók hazai elfogadtatása, támogatása, fejlesztése és érdekképviselete. Az IIA legjobb gyakorlatait próbálják meghonosítani itthon, és a jelzett szabályozás is az IIA nemzetközi standardjai figyelembevételével került kialakításra.

 

• ellenőr
• hálózat
• állam
• ellenőrzés