Az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs a következő ülésén foglalkozik azzal a szabályozással, amely ideiglenesen megtiltotta a helyben fel nem használt energia betáplálását a hálózatba – tudta meg a Vg.hu. Az Energiaügyi Minisztérium a Telexnek nem, de a Világgazdaságnak válaszolt a témában, és azt írták még, hogy már folyamatban van a szabályozás felülvizsgálata az érintett hatóság és a hálózati engedélyesek bevonásával.

A téma azért lett égető, mert ahogy azt a 24.hu nemrég megírta: 2024. december 31-ig vissza kell vonnia a kormánynak a napelemstopot, ha hozzá akar férni az Európai Unió helyreállítási alapjának, az RFF-nek a vissza nem térítendő forrásaihoz. Ha ez nem történik meg, 5,8 milliárd eurótól, vagyis mintegy 2320 milliárd forinttól esik el az ország.

Az Európai Bizottság tavaly novemberben adta ki azt a javaslatcsomagot, amelyben vázolja azokat a szükséges reformokat és beruházásokat, amelyeknek a végrehajtása esetén Magyarország hozzáférhet a helyreállítási alaphoz. A kormány tavaly októberben jelentette be a napelemstopot, vagyis azt, hogy nem lehet betáplálni az új háztartási nappanelek áramtermelését a villamosenergia-rendszerbe. Az indok az volt, hogy az áramhálózat nem bír el több csatlakozót. A korszerűsítésre elvileg készen állnak a tervek, de ez szerintük csak uniós pénzből lenne megoldható.

 A cikk megjelenése környékén derült ki egyébként, hogy az E.ON Hungária 74 milliárd forintos hálózatfejlesztést indít, ennek felét saját forrásból finanszírozza, másik felét pedig az uniós Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz programból (RRF) származó támogatásból, amelyet a magyar kormány előfinanszíroz. A 163 milliárd forintos, a beruházások 50 százalékát finanszírozó támogatás plusz 3000 megawattnyi napelem-kapacitás hálózati csatlakozását teszi lehetővé, ez a paksi atomerőmű teljesítőképességének másfélszerese. Előfordulhat, hogy ez a fejlesztési előkészület is már a Bizottság elvárásai miatt történik.

• napenergia
• napelem
• áramtermelés