Szerdán a magyar jogállamiságról vitáztak az Európai Parlamentben, csütörtökön szavaztak is a képviselők Gwendoline Delbos-Corfield jelentéséről.
Gwendoline Delbos-Corfield jelentését 433 támogató szavazattal, 123 ellenzővel, 28 tartózkodóval elfogadta az Európai Parlament. Júliusban az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta a zöldpárti képviselő jelentését, és azt kéri, hogy egyelőre ne hagyják jóvá a magyar helyreállítási tervet, így az ehhez járó forrásokat se folyósítsák.

Az Európai Parlament oldalán elérhető közlemény alapján a Magyarországgal szembeni aggályok közé az alábbiakat sorolták:

• Az alkotmányos és választási rendszer működése,
• az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége és a bírák jogai,
• korrupció és összeférhetetlenség,
• magánélet és adatvédelem,
• a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust,
• tudományos szabadság,
• vallásszabadság,
• gyülekezési szabadság,
• az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQI-jogokat,
• a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az e kisebbségek ellen irányuló gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem,
• a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai,
• a gazdasági és szociális jogok állapota.

Elítélték a magyar kormány „szándékos és rendszerszintű erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására, de rögzíti: a határozott uniós fellépés hiánya is hozzájárult, hogy Magyarországon „hibrid rezsim” alakuljon ki. A jelentésben elítélték azt is, hogy az Európai Unió Tanácsa képtelen érdemben előrelépni a demokratikus normákkal szembeni visszaélések elleni küzdelem terén. A képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszert az európai értékek védelmére.

• jogállamiság
• Európai Parlament