Több nemzedékre kihatnak majd a február óta tartó ukrajnai orosz agresszió által okozott környezeti károk, s amíg tartanak a harcok, fennáll a nukleáris katasztrófa veszélye is.

Amikor az orosz tüzérség eltalálta a Lvivtől keletre fekvő Ternopilban lévő műtrágyagyárat, az egészségügyi határértéknél 163-szor volt nagyobb a levegő ammóniatartalma, míg a nitrátszint az engedélyezett ötvenszeresére ugrott. A konfliktus első napjaiban, amikor az orosz támadók észak felől, az 1986-os atomkatasztrófa során felrobbant csernobili atomerőmű körüli tiltott zónán keresztül közeledtek Kijev felé, a harcjárművek mozgása miatt hatalmas mennyiségű por szállt fel, és 28-szorosára emelkedett a térségben mért gamma-sugárzási szint.

A ternopilihez és a csernobilihez hasonló esetek sorra fordulnak elő a harcok sújtotta területeken. Gyárak százait lőtték már szét. Csak Mariupolban, ahol az ukrán katonák hónapokig védték az Azovsztal üzemet, több tízezer tonna erősen mérgező hidrogén-szulfid kerülhetett az Azovi-tenger vizébe.

A Donyec-medencében, ahol a leghevesebb harcok dúlnak, mintegy 900 nagyüzem és 227 bánya működött. Ezek jelentős része megsemmisült, illetve találatot kapott a tüzérségi tűzben. A frontvonalak közvetlen közelében 36 olyan bánya van, amelyeket a konfliktus miatt teljesen kiürítettek, és fenntartási munkálatokat sem végeznek. A járatokat elöntötte a talajvíz, így a tárnákban lévő szennyezőanyagok folyamatosan szivárognak az ivóvízkészletet biztosító föld alatti forrásokba.

 

• orosz-ukrán háború
• környezetszennyezés