Az EU fejes- és vöröskáposzta-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2020-ban, mivel a kivitel 37,9 ezer tonnát, míg a behozatal 59 ezer tonnát tett ki. Hazánkban 2021-ben a káposztafélék termőterületét 4 152 hektárra becsülik a szakemberek, a tavalyi évben az évtized legkisebb mennyiségét takarítottuk be.

Egyetlen közös ős

Már az ókori görögök és rómaiak is fogyasztották a vadkáposztát, sőt a nemesítését is elkezdték. Ennek eredményeként különböző növények keletkeztek, mint a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, a karalábé, vagyis egyik fő jellemzője a különösen változatos megjelenési forma.

A káposztafélék napjainkra világszerte az emberi táplálkozás fontos részét képezik, Kínában, Japánban, Indiában és Európában is kiemelt élelmiszernek számítanak.

 A káposztafélék az egész világon megtalálhatóak

A legtöbb faj az északi mérsékelt égövön, a mediterrán területeken és néhány faj a déli féltekén fordul elő. A Brassica nemzetség a Brassicaceae (keresztesvirágúak) családjába tartozik (3 ezer faj és 350 nemzetség). Az itt található legfontosabb zöldség- és takarmánynövények: a fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek, kelbimbó, leveles kel, kínai kel, rukkola, mustár és a repce.

 Az EU-ban évente átlagosan 3,6–3,7 millió tonna káposztát takarítanak be

Az unió fejes- és vöröskáposzta-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2020-ban, mivel a kivitel 37,9 ezer tonnát, míg a behozatal 59 ezer tonnát tett ki. Lengyelország a közösség legnagyobb káposztatermelője, a termés a 2015–2020-as években 0,8–1,0 millió tonna között mozgott, ami az unió termelésének mintegy 27 százalékát teszi ki. Tavaly mintegy 8, idén csak 7 millió tonnát termeltek.

Hazánkban 2021-ben a káposztafélék termőterülete 4 152 hektárra tehető

Az idei pontos adatokat még nem összesítették, de tavaly az évtized leggyengébb évét regisztrálták a statisztikusok a 39,7 ezer tonnával. A káposztafélék legjelentősebb termesztési körzetei Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében helyezkednek el.

Fejes- és vöröskáposzta-külkereskedelmi egyenlegünk – az EU-hoz hasonlóan – negatív volt 2020-ban, amikor a beszállított mennyiség 3,91 ezer tonnát ért el, míg a külpiacokra 1,67 ezer tonna került. Az idei év első fél évében az import 48 százalékkal 4,82 ezer tonnára nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest. Az export 20 százalékkal nőtt, 1,98 ezer tonnát tett ki, ennek jelentős hányada a skandináv államokba irányult.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a káposztafélék fontosságát gazdasági és étrendi szempontból

A gazdáknak eladható, keresett terméket jelentene: EU-n belül is van piaca, de a haza fogyasztást is importtal biztosítjuk. A gasztrokultúra változásával a hagyományos káposztafélék háttérbe szorultak, de a nemesítések eredményeként nagy lehetőségek nyílhatnak meg a mezőgazdaság e szegmensének is.

A káposztafélék fény- és vízigényes növények, megfelelő technológiával, a különböző tenyészidejű fajtákkal azonban az egész év lefedhető.

A keresztesvirágú zöldségek nagy mennyiségben tartalmaznak oldható és oldhatatlan rostokat, C-vitamint, B9-vitamin (folsav), káliumot, szelént és fontos fitokemikáliákat. Lebomlásuk során antioxidánsok keletkeznek, amelyek fokozzák a rákkeltő anyagok megsemmisítését, mielőtt még esélyük lenne a DNS-t károsítani, illetve lassítják a normál sejtek rákos sejtekké alakulásának folyamatát.

Emellett számos egyéb jótékony egészségügyi hatással is rendelkeznek: a karotinoidok az egészséges szemért, a folsav a DNS védelméért, a K-vitamin az egészséges csontokért, a C-vitamin a jól működő immunrendszerért, valamint a bőr, a csontok és a fogak védelméért felelős.

 

• káposzta
• egészséges élelmiszer
• káposztafélék