Miért nem szavazhat a nép az akkumulátorgyárakról?
Jóváhagyta a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasító határozatát.
Az LMP próbálta sokadszor megakadályozni a további gyárak építését, de a Nemzeti Választási Bizottság a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését júniusban megtagadta. Ezt a határozatot most a Kúria helybenhagyta.
A magát Magyarország Zöld Pártjának is nevező LMP (és a Momentum) többször próbált népszavazást kezdeményezni, de sem a túlzott vízigény elleni kérdés, sem a helyi népszavazást kötelezővé tenni kívánó megoldás nem ment át a különböző szűrőkön.
A legutóbb beadott kérdés így szólt volna:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátorok gyártására szolgáló ipari létesítmény üzembehelyezését engedélyezni, amelynek az üzembehelyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja, a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét?”
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyik kifogása az volt, hogy mivel egy akkumulátor gyártására szolgáló ipari létesítmény engedélyezési eljárása több évig tart, a sikeres népszavazás nyomán megalkotandó jogszabály olyan ipari létesítmények engedélyezési eljárására is vonatkozna, amelyek a hatályba lépése előtt kezdődtek meg és 2023. december 31. után is folytatódni fognak. Amennyiben pedig a fent jelzett időszakban kiadott engedélyeket vissza kellene vonni, az mindenképpen a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközne. Továbbá a kérdés általánosan „akkumulátor gyártására szolgáló ipari létesítményről” beszél, amin érteni kell a háztartási kisgépek vagy a mobiltelefonok akkumulátorait, illetve a gombelemeket gyártó üzemet is, de ezt „a választópolgár tudata nem feltétlenül fogja át”. Az érvek között szerepel, hogy a kormány Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 című dokumentuma szerint „Magyarország éghajlat-politikai céljainak elérésében fontos szerepet kap a fokozatosan csökkenő karbonkibocsátás mellett előállított villamosenergia gyors ütemben és egyre szélesebb körben történő felhasználása”.
Az NVB ülésén az ellenzéki delegáltak egységesen vitatták a határozattervezet érvelését. Szerintük az a kormány propagandáját tükrözi, pedig valójában egyértelmű kérdésről van szó.
A határozatot végül 8:7 arányban fogadták el.
A Magyar Közlöny kedd esti számában közzétett kúriai határozat ezt az elutasító döntést hagyta jóvá, tehát népszavazást erről a kérdésről sem lehet tartani.
.jpg)
