Vaddisznók ezrei hullottak el az idén Észak-Magyarországon. Január óta több mint 3000 afrikai sertéspestises esetet regisztráltak az elhullások és az állománygyérítés miatt kilőtt állatok között csak Borsodban, amely a megye teljes tavalyi állományának több mint a fele lehet. A vadászok a házisertések védelme érdekében gyakorlatilag az összes útjukba akadó vaddisznót kilövik, tetemeiket pedig a Nébih konténerekbe gyűjti. A borsodi állomány tizede ha túlélheti a járványt. Más északi megyékben is hasonló a helyzet.

Fellángolt Borsod-Abaúj-Zemplén megye vaddisznóállománya között az afrikai sertéspestis (ASP). Január óta több mint 3000 esetet regisztráltak csak Borsodban az elhullott és az állománygyérítés miatt kilőtt állatok között – számol be cikkében a boon.hu a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adataira hivatkozva.

A hírportál szerint több mint 3000 esetszám azért is kiugróan magas, mivel az észak-magyarországi megyében a tavalyi állománybecslés közel 5600 vaddisznót számlált az országos vadászati adattár szerint. Ez az összeg pedig nagyságrendekkel kevesebb, mint az ASP 2018-as megjelenését megelőző adatok. Továbbá a borsodihoz hasonló mértékű fertőzöttségről számol be a szomszédos Heves és Nógrád megyékben is a helyi sajtó.

„Rengeteg elhullott vaddisznót találtunk az idén. Szinte mindegyik tetem esetében bebizonyosodott, hogy az afrikai sertéspestissel fertőződött meg. Ezekben a hetekben a mi vadászati területünkön csökkent ugyan az ilyen esetek száma, de csak azért, mert már alig maradt életben a állományból néhány példány. Amikor 2018-ban kitört a pestis, közölte velünk az Országos Vadászkamara egyik szakértője, hogy akkora a betegség mortalitása, hogy jó, ha az állomány 10 százaléka megmarad a járvány végére.” – mondta a Napi.hu-nak egy borsodi vadásztársaság nevét elhallgatni kívánó elnöke.

Afrikai sertéspestissel érintett területeket piros pontokkal jelölik a Nébih honlapjának interaktív térképén.

Az Európai Unió már korábban stratégiát dolgozott ki az ASP megfékezése érdekében. Eszerint 2025 februárjára 200 hektáronként egyetlen egyedre kell csökkenteni a vaddisznósűrűséget a tagállamokban. Ehhez igazodik a magyar akcióterv is, amely szerint például a Borsod megyei állományszám nem mehet 3100 fölé. Ezt az értéket a sertéspestis már jócskán beállította, sőt tovább csökkenti, az általunk megkérdezett szakember szerint a vadászatnak azonban itt még nincs vége.

„A házisertés-állomány prioritást élvez a vaddisznókkal szemben. Ha a vírus elszabadulna a házisertések között, az irdatlan gazdasági károkat okozna. Sokkal nagyobbat, mint az, hogy gyakorlatilag megszűntek a vaddisznóhús értékesítéséből származó bevételek Borsodban. Nem hivatalos elvárás a környékbeli vadászok felé jelenleg, hogy ha vaddisznót látnak, azt lőjék le. Nem veszélyeztethetjük a házisertések egészségét. A kilőtt vaddisznókat pedig természetesen nem dolgozzák fel a vágóhidak, hanem a Nébih gyűjti össze konténerekbe.” – mondta az elnök.

Az afrikai sertéspestis miatt különleges járványügyi rendeletek léptek életbe a közelmúltban. Az előírások elsősorban a házisertéstartókat, valamint a sertéshúst és hústermékeket előállító létesítményeket érintik, de a vaddisznóhús forgalmazására nézve is szigorú rendelkezéseket vezettek be.

Az afrikai sertéspestis

Az afrikai sertéspestis (ASP) egy nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. Az ASP vírussal megbetegedett sertések és vaddisznók szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs. A fertőzött állatokkal való érintkezés, a fertőzött élelmiszer elfogyasztása sem jelent ránk veszélyt.

 

• sertéspestis
• vadász
• sertéságazat
• vidék