Mire jó a víz felforralása?
Ilyen pofonegyszerűen szűrheti ki otthon a vízből a káros és veszélyes mikroműanyagokat.
Korunk egyik legelterjedtebb szennyezőanyagának tartják a mikroműanyagokat. Vízkészleteink egyre szennyezettebbek tőlük, és ami igazán aggasztó: az egészségre is káros hatással vannak ezek a szemmel gyakran láthatatlan részecskék. Kínai kutatók találtak egy igazán egyszerű módszert, amellyel megszabadulhatunk ettől a veszélytől.
Bár a nagy részük szemmel nem látható, a mikroműanyagok körül vesznek bennünket. Ott vannak az óceánokban, a legtávolabbi hegycsúcsokon és a távoli szigeteken, az állatok belsejében, és sajnos bennünk is. Tanulmányok kimutatták, hogy egy átlagos ember évente körülbelül 70 ezernyi mikroműanyag-részecskét nyel el, így nem is olyan meglepő, hogy találtak már ilyen anyagot az emberi vérben és a tüdőszövetben is. A mikroműanyagok az ivóvizeinket is szennyezik, jó lenne tehát megszabadulni ezektől az anyagoktól. Sajnos a valóban jó szűrőrendszerek nagyon sokba kerülnek. Kínai kutatók azonban találtak egy olcsó, minden háztartásban megtalálható megoldást, ami nem más, mint a forrásban lévő víz.
A Guangzhou Orvostudományi Egyetem kutatói tanulmányukban bizonyították, hogy a forrásban lévő kalciumban gazdag csapvíz képes eltávolítani a nano- és mikroműanyagok (NMP-k) közel 90 százalékát. Ez a módszer ugyanolyan egyszerű és hozzáférhető, mint egy csésze tea vagy kávé elkészítése – jegyzi meg a ZME Science.
A szakemberek kísérleteik során kemény csapvízmintákat gyűjtöttek a kínai Kantonból, és különböző mennyiségű mikro- és nanoműanyagokat tettek a vízbe. A vizet öt percig forralták, majd hagyták lehűlni. (A kemény víz ásványianyag-tartalma magas, és ha forralják, akkor kalcium-karbonát keletkezik.) Ezután a kutatók megmérték a szabadon lebegő műanyag-tartalmat. Azt találták, hogy a víz hőmérsékletének növekedésével a kalcium-karbonát kristályos szerkezeteket képez, amelyek bezárják a műanyag részecskéket. Idővel ezek a tipikus vízkőhöz hasonlóan felhalmozódnak, és ekkor már könnyű lesúrolni, vagy egy egyszerű, például a kávéfőzéshez is használt szűrővel megfogni ezeket.
Minél keményebb volt a víz, annál erősebb volt a „műanyag-befogási” hatás. A literenként 300 milligramm kalcium-karbonátot tartalmazó mintákban akár 90 százalékkal is csökkenhetett az NMP-k mennyisége, de még a literenként kevesebb, mint 60 milligramm kalcium-karbonátot tartalmazó víz forralásával is sikerült az NMP-k 25 százalékát kiszűrni.
