Ahány iskola, annyiféleképpen oldják meg a mobiltiltást. A szeptember elsejétől hatályba lépett kormányrendelet visszhangja mindent visz, pedig eddig is iskolánként szabályozhatták, megoldották, hogy kizárják, vagy akár a tanítás részeként bevonják a nélkülözhetetlen digitális eszközt. A törvényalkotó megbízott a szakemberekben, hogy képesek erre. Egészen mostanáig. A kormányszóvivő szerint ne kütyüzzenek, hanem beszélgessenek a gyerekek a szünetben. Miközben tudjuk, ez a kulturális kihívás érdemben nem változtatható, az tényleg jogos elvárás, hogy a gyerekek koncentráljanak a tanulásra, a munkára. De ne csak a gyerekek! Ellenzéki javaslat született arról, hogy a döntéshozók magukra is alkalmazzák a mobilszigorítást munka közben. Jogos az elvárás, hogy amikor a közös ügyeinkről, hazánk sorsáról döntenek az Országgyűlésben, akkor a képviselők és politikusok ne a privát dolgaikkal foglalkozzanak, ne a közösségi médiát fürkésszék. Semmi kütyüzés, fő a példamutatás.