Szent-Györgyi Albert, a flavonoidokat felfedező kiváló magyar tudós nem csak tudományos munkássága, hanem magánemberi nagysága, kalandos élete miatt is érdekes személyiség. Igazi reneszánsz ember, akinek tetteiről legendák szólnak. Miért mondják, hogy nem csak orvoskutatóként, hanem magánemberként is karizmatikus személyiség volt?

Aggódtak a képességei miatt

A kis Szent-Györgyi 1893-ban látta meg a napvilágot, és azt mondják, sokáig igen lassú észjárású volt, pedig családjában az a nézet uralkodott, hogy a kiválóság már kora gyerekkorban jelentkezik. Szülei sokáig aggódtak, hogy átlagon aluli értelmi képességekkel rendelkezik, ezért Szent-Györgyi később úgy fogalmazott, hogy úgy néztek rá otthon, mint egy hülyére.

Már itt kitűnt híres humorával, ami sok élethelyzetben átsegítette, s éltes koráig el is kísérte. Egyébként is sokat vártak tőle, hiszen az ősei között több generációra visszatekintve híres orvosok és nemesek voltak. Ennek ellenére a középiskolában rossz tanuló volt, házitanítót kellett fogadni mellé, hogy ne bukjon meg. Mégis, 16 évesen már tudta, hogy tudományos pályára szeretne lépni.

Kezdeti nehézségei ellenére kitűnőre érettségizett, ezért aranyeres bántalmakkal küzdő nagybátyja végre megengedte, hogy a kutatónak készülő fiú bejárhasson a laboratóriumába, de egy kikötéssel: csak végbélkutatással foglalkozhatott. Később Szent-Györgyi így viccelődött ezzel: „Nagybátyám miatt a rosszabbik végén kezdtem a tudományt”. Mindenesetre ennek köszönhetően egyetemistaként az első tudományos dolgozatát valóban a végbél szerkezetéből írta.

Világpolgár és sportember

Az orvostanhallgató Szent-Györgyit kortársaihoz hasonlóan az I. világháború idején besorozták, de született pacifista lévén arra jutott, hogy mindenféle háború teljesen értelmetlen, ráadásul nincs semmi dicsőség a harci halálban. Tudta, melyik sérülés gyógyul könnyen, ezért 1916-ban átlőtte a karcsontját egy revolverrel, így a frontról kórházba került.

Felépülése után, a Budapesti Tudományegyetemen szerzett diplomát, majd 1917-ben feleségül vette Demény Kornéliát, akitől egy év múlva megszületett egyetlen gyermeke, Nelli.

Szent-Györgyi igazi világpolgár volt. Olaszország, Csehország, Németország és Hollandia után Angliában éltek, ahol úgy érezte, folyamatosan egyhelyben topog, ezért komoly mélypontot élt meg. Már az öngyilkosságot fontolgatta, amikor egy amerikai tudós kutatói ösztöndíjat ajánlott neki a Cambridge-i Egyetemen.

Szent-Györgyi Albert és felesége, Nelli, Olaszországban

1930-ban tért vissza Szegedre, s közvetlenségét mutatja, hogy a Dóm téri munkahelyén bevezette az ötórai teázást, melyhez alapanyagot egyenesen Cambridge-ből hozott. Mindig kötetlenül beszélgetett kollégáival és egykori hallgatóival. Sokat látott emberként sokszor előkerült egy-egy történet kirándulásairól, melyeket remek előadóképessége miatt élmény volt hallgatni.

Fellendítette a sportéletet, diákjaitól megkövetelte, hogy sportoljanak; ő maga rendszeresen teniszezett, röplabdázott, megtanult vitorlázó repülni, és 1934-ben motorbiciklijével európai körutat tett. Spanyolországban kórházba is került egy balesete miatt. Olyannyira imádott motorozni, hogy egyszer egy szegedi városházi ünnepségre is motorral érkezett és a mosdóban öltözött át, ahol a motoros szerelését szmokingra cserélte. Az országban az elsők között sajátította el az autó- és motorvezetést, Buickjával rendszeresen kirándulni járt kollégáival Szeged környékén.

Egy el nem fogyasztott vacsora

A szegedi évek alatt felesége számtalanszor paprikás szendvicset csomagolt a munkahelyére, pedig iszonyatosan utálta és gyakran veszekedtek emiatt. Az asszony azonban nem tágított, mindig mondta, hogy a paprika nagyon egészséges.

Szent-Györgyi Albert Szegeden

„Egyik este a feleségem vacsorára is paprikát adott, amit nem akartam megenni, viszont nem volt elég bátorságom ezt megmondani. A paprikát nézve az jutott eszembe, ezt a növényt még sose vizsgáltam meg! Azt mondtam Kornéliának, hogy inkább elviszem a laboratóriumba ahelyett, hogy megegyem. Még aznap éjjel tudtam, hogy ez a zöldség a C-vitamin kincsestárháza” – mesélte később. Addig csak ezredgramm mennyiségű C-vitamint tudott kinyerni egy marhavágóhíd több tonnányi mellékveséjéből, pár héttel később másfél kilogramm vitamin volt a kezében. Ezt a mennyiséget szétosztotta a világban, innen ismerte meg az orvostársadalom a C-vitamint, az aszkorbinsavat, melynek hiányában skorbut alakul ki. Tehát egy el nem fogyasztott vacsorának köszönhető, hogy a C-vitamint ma tonnaszámra gyártják, mint az emberi egészség egyik fontos támogatóját.

Szent-Györgyi az évtized közepén még felfedezte a citrátciklus három tagját, valamint a bioflavonoidokat és munkatársaival áttörést ért el az izomműködés biokémiájának megértésében is. Munkásságát 1937-ben Nobel-díjjal jutalmazták, ami manapság a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Az erek védelmezője – bioflavonoidok

A bioflavonoidokat, a növényekben rejlő „szupervegyületet” Rusznyák Tamás belgyógyásszal együtt izolálta a paprikából Szent-Györgyi. Elnevezték P-vitaminnak, ám később rájöttek, hogy ez nem vitamin, tehát hasznos, de nem nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára.

A bioflavonoidok szabadgyök-fogó képességüknek köszönhetően antioxidáns tulajdonságúak, csökkentik a C-vitamin oxidációját, elősegítik a C-vitamin felszívódását a szervezetben, lassíthatják az öregedési folyamatokat, mérsékelhetik a koleszterinszintet, emellett gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatásúak lehetnek.

Egyes képviselőikről bizonyított, hogy csökkentik a hajszálerek kórosan fokozott áteresztő képességét és törékenységét, ezeket kapilláris stabilizálóknak nevezik.

Kifejthetik hatásukat a vénák védelmében és a vénás eredetű ödéma (lábdagadás) csökkentésében, ezért is nevezik vénatonizáló vagy venoaktív anyagnak egyes képviselőiket.

A flavonoidok a növényi metabolizmus másodlagos termékei, alapvető feladatuk a növényi sejtalkotók védelme például az UV-sugárzással, vagy az olyan kórokozókkal szemben, mint a rovarok, gombák és vírusok. Előfordulhatnak különféle növények szárában, levelében, magjában, kérgében, terméshéjában, ezek voltaképpen ezen növények sárgás - barnás - vöröses színanyagai.

Az emberi szervezet ezeket nem szintetizálja, jellemzően táplálkozás útján jutunk hozzájuk. Nem csak a paprikában, hanem citrusfélékben, más gyümölcsökben, különféle gyógynövényekben, sőt a vörösborban, teában, kávéban és sörben is találhatók ilyen típusú vegyületek.

Napi táplálékunkkal azonban nehezen tudunk hozzájuk jutni, mivel az ezeket tartalmazó növényi részek konyhai előkészítése során sajnos sok esetben elvesznek a flavonoidok, ami megmarad, az pedig alig szívódik fel.

Hat fő csoportba lehet rendezni ezeket a fantasztikus kis kémiai anyagokat: flavononok, flavonok, izoflavonok, flavonolok, antociánok és flavanok. A különböző flavonoidok hatásai eltérőek, egymást kiegészíthetik, támogathatják, ezt szokták kihasználni a többféle flavonoidot tartalmazó készítmények.

1940-41-ben már a Horthy Miklós Tudományegyetem (a mai Szegedi Tudományegyetem) első rektoraként dolgozott, ahol munkatársaival felfedezték, mi okozza a hullamerevséget. De ismét jött a (II.) világháború, s ő tevékenyen részt vett az ellenállási mozgalomban.

A fasizmus elleni kiállása miatt volt idő, mikor Hitler az ő nevét üvöltözve a fejét követelte. Felkerült Budapestre a Pázmány Péter Tudományegyetemre, majd politikai szerepvállalásainak köszönhetően az MTA másodelnökeként küzdött a demokratikus Magyarországért. Még köztársasági elnöknek is felkérték, de nem fogadta el, sőt, az országban bekövetkezett politikai fordulatok miatt 1947-ben emigrált időközben elvett második feleségével. Massachusetts-ben telepedett le, ahol egy idő után teljesen a rákkutatás felé fordult.

1955-ben kapott amerikai állampolgárságot, s tagja lett az Amerikai Tudományos Akadémiának is. Háza épp a munkahelyével szemben helyezkedett el, a Woods Hole-i kikötőben, amely egy idő után a tudományos elit találkozóhelyévé vált. Csupán az Atlanti-óceán kis öble választotta el a tudóst az intézettől, ezért néha, - a kollégák nagy örömére -, a reggeli lendületben úgy döntött, úszva megy dolgozni. Ennek köszönhetően, mikor unokáját megkérdezte osztálytársa, hogy a nagyapád vajon miért kapott Nobel-díjat, akkor a kisgyerek így válaszolt. „Nem tudom, de lehet, hogy azért, mert úszva is el tud jutni a munkahelyére.”

Amerikai házának kertjében nyugszik

1956. november 4-én ő juttatta el a Szegedi Egyetem oktatóinak a felhívását, melyben a világ oktatási intézményeit kérték, hogy segítsenek a szabadságharcban. A táviratot még azelőtt írták, mielőtt az oroszok tankokkal szétbombázták Budapestet.

1963-ban aztán második felesége, majd 1969-ben lánya hal meg mellrákban. E két tragédia igen megviselte, de ismét a politika felé fordult, erősen kritizálta a vietnámi háborút, s megírja legháborúellenesebb művét, Az őrült majom című könyvét az emberiség önpusztításáról. Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Emigrációja alatt csak kétszer látogatott haza, 1973-ban a Szegedi Biológiai Kutatóközpont átadásakor, valamint 1978-ban tagja volt a Szent Koronát visszaszolgáltató küldöttségnek.

Barátai körében, Penzance Point strandján

Állítólag 70 évesen még megtanult szörfözni, s utolsó éveiben kétszer is nála 50 évvel fiatalabb nőt vett el feleségül. Utolsó felesége, Marcia Houston sajnos éket vert a tudós és családja közé, ennek köszönhető, hogy míg felesége lányát a nevére vette, addig saját, három unokáját kizárta a végrendeletéből.

92 éves koráig szellemileg, fizikailag friss maradt, köszönhetően talán annak, hogy élete vége felé rájött arra, hogy ha a búzát és a C-vitamint összekeveri, az gátol egyes rákos folyamatokat, legalábbis az állatokban. Minden reggel fogyasztotta is ezt a koktélt, s úgy tűnik hatásos volt, mert 1986-ban veseelégtelenségben hunyt el 93 évesen. Házának kertjében temették el.

• Szent-Györgyi Albert
• Nobel-díj
• orvoskutató