Négymilliárdos nézettség
Tinédzserként kiválasztották és kiképezték őket, hogy aztán milliárdos popsikert hozzanak ügynökségüknek.
Itthon keveset hallunk a koreai popról, a Gangnam style-lal szinte egyidőben indult, mostanra világsikert csináló BTS fiúbandát sem biztos, hogy sokan ismerik. Na jó, a BTS magyar rajongói csoportnak a Facebook-on azért 13 000 tagja van. A popszakma is egyre inkább elismeri őket, pedig a mainstream témák mellett olyan tabukat is elővettek, mint a mentális egészség vagy az iskolai zaklatás. Rajongóik igazi fanatikusok: képesek több órán át újra és újra lejátszani klipjeiket, hogy növeljék a nézettségét.
Itthon keveset hallunk a K-popról, azonkívül, hogy tudjuk, Koreában fontos részét képezi a kultúrának, és hogy a 2012-es Gangnam style volt az első Youtube videó, ami elérte az egymilliárdos nézettséget (azóta 4 milliárd felett jár – a szerk.), sokáig ez is maradt a legnézettebb videó.
A BTS (Bangtan Boys) nevű banda egy évvel később indult, igazán viszont csak 2018 körül vált nemzetközileg ismertté, ma pedig már nemhogy a legnépszerűbb K-pop banda, hanem világszinten is a legsikeresebb fiúbanda. A nyugati országokban a 90-es évek óta talán csak a One Direction volt hasonlóan sikeres együttes.
Sztárnak lenni kőkemény munkát és elhivatottságot jelent, Koreában viszont ez egy teljesen más szintet követel meg.
Az együttesek tagjai hosszú válogatás után kerülnek be a csapatba, gyakran 15-16 évesen, és ezt követően több évig készülnek a hírnévre tánc- és nyelvórákkal, miközben szinte teljesen elszigetelődve élnek a családjuktól és a külvilágtól. A már-már harci kiképzésnek tűnő felkészítés mögött általában ügynökségek állnak, amelyek a sztárjelöltek karrierjének csaknem minden rezzenését figyelik.
Egy teljes iparág épült ki a K-popra az elmúlt évtizedekben, amelynek mérete meghaladja a 4,5 milliárd dollárt éves szinten.
Valóban fanatikus rajongók
Koreában a színészek, zenészek nagy része néhány mamut ügynökség tagja, ám a BTS ehhez képest az előtte ismeretlen Big Hit Entertainmenthez került, ami ma már úgy tűnik, a siker kulcsa is lehetett. A Big Hit Entertainmentet valószínűleg egyszerre hajtotta a túlélési ösztön az erősen telített iparágban és a kockázatvállalás, olyan stratégiákat is kipróbáltak, ami a nagyoknál nem volt bevett gyakorlat, kis cégként rugalmasabbak lehettek a versenytársaknál.
Például a mainstream témák mellett tabutémákat is elővettek, mint a mentális egészség, iskolai zaklatás, vagy éppen Hermann Hesse-t idéztek dalaikban.
Sikerüket azonban nem(csak) ezeknek köszönhetik, hanem a hatalmas és lojális rajongóbázisnak. Ma már viccesnek hat, de a 2010-es évek elején újszerű volt a K-pop világában, hogy egy-egy művész a televízión és koncerteken kívül a közösségi médiában is aktív legyen, miután az ügynökségek szerették ezt a csatornát is a kezükben tartani. Ezzel szemben a BTS tagjai gyakran streameltek videókat élőben magukról, tudatosan személyes üzeneteket hagytak a rajongóknak, szabad kezet kaptak (legalábbis látszólag) a Twitter és Instagram fiókjuk kezelésében.
Az évek alatt rendkívüli rajongó táborra tettek szert, a rajongók tagjai az ún. Army közösségnek, amivel utalnak a BTS eredeti rövidítésére („A golyóálló fiúbanda”). Amikor arról beszélünk, hogy lojálisak a rajongók, akkor nem egy márkahű Apple-felhasználó fogyasztói szokásaira kell gondolni, ez egy teljesen más kategória. A BTS fanok képesek több órán át újra és újra lejátszani a videoklipeket online, hogy növeljék a nézettségét, vagy éppen 300 millió szavazatot összegyűjteni, hogy a K-pop banda megnyerjen egy Billboard díjat 2017-ben, így azon már meg sem lepődünk, hogy sorra döntik a videós nézettségi rekordokat, miközben a popszakma is egyre inkább elismeri a sikereiket.
Az Alibabával is versenyre kelne a világhírűvé vált ügynökség
A BTS sikeréből természetesen a Big Hit is profitált. A covid ellenére tavaly októberben lépett tőzsdére a cég, aminek keretében több mint 800 millió dollárt vontak be, ezzel a cégértéket 4 milliárd dollárra értékelve, 1100 szoros túljegyzéssel. Ez a nemzetközi tőkepiacon nem számít nagynak, de azért már szemmel látható méret a helyi piacon.
Az IPO-ból természetesen a bandatagok sem maradhattak ki, jól megérdemelten egyenként 8 millió dolláros részvénycsomagot kaptak.
A tőzsdei bevezetés egyelőre sikeresnek tűnt, év eleje óta is közel 70 százalékot emelkedett a papír, persze ehhez nagyban hozzájárult a nemzetközi terjeszkedés, 2021 tavaszán ugyanis a Justin Biebert és Ariana Grandét is menedzselő Ithaca nevezetű amerikai céget kebelezte be az ismeretlenből világhírűvé váló ügynökcég. Az egymilliárd dolláros tranzakció után immár HYBE néven fut a vállalat, és a jövőben nemcsak ügynökcég kíván lenni, hanem a kínai techóriásokhoz, a Tencenthez vagy az Alibabához hasonló birodalmat szeretne építeni, e-kereskedelemmel, streaming funkciókkal, ingatlan és utazási szolgáltatói felületekkel.
A sorkatonaság megakaszthatja a sikert
Az agresszív növekedési terv menekülő út is. A BTS dominanciája az elmúlt években kifizetődő volt, de most már kockázat a HYBE életében az árbevétel koncentráció miatt. Egy ilyen típusú banda lejárati ideje, bármilyen szomorú is, átlagosan 5-7 év, és ennek bizony a vége felé közeledik a koreai együttes. Persze akár lehetnének ők kivételek, de erre az esélyeiket csökkenti egy másik helyi specialitás is, mégpedig a sorkatonaság. Koreában a mai napig a fiatal férfiaknak kötelező katonai szolgálatot kell tenniük 18-28 éves koruk között, bár a médiaszereplők ezt kitolhatják 30 éves korig. A legidősebb bandatag már 28 éves, így egyre közeleg az idő, amikor megszakad az együttes karrierje a bevonulás miatt.
Ez feladja a cégnek a leckét, bár egyelőre úgy tűnik, hogy a piac bízik a növekedési tervekben, a cég eredményének 70-szeresét is hajlandóak megadni egy részvényért.