Kissé karcos és megkopott ugyan, de így is az eredetileg vártnál ötször többet fizettek azért a Rolexért, mely a márkát először képviselte a Holdon.
Az Apollo-program űrhajósai szinte minden esetben hordtak maguknál órát. A csuklókon legtöbbször Omega Speedmaster Pro ketyegett, mely így ki is érdemelte a Moonwatch (Holdóra) becenevet. Voltak azonban különcök, akik úgy döntöttek, inkább Rolexszel indulnak útnak.

Ilyen asztronauta volt Edgar Mitchell is az Apollo-14 küldetésén. Mivel Mitchell a Holdra is lépett, ezért az ő csuklóján lévő Rolex GMT-Master lett az első koronás svájci óra, melyet más égitesten viseltek. Összesen egyébként négyen is voltak, akik Apollo-programokon Rolexet használtak, pl. Jack Swigert az Apollo-13 fedélzetén, vagy épp a Mitchell-lel együtt utazó Stuart Roosa, de az elsőség az övé lett.

A szakzsargonban a színei miatt Pepsi-lünettásnak hívott, fekete számlapos karórának az volt az újítása, hogy egyszerre figyelhették a pilóták és a légi közlekedésben dolgozók a helyi, illetve az otthoni időt. Persze ekkor még nem merült fel, hogy a Holdon külön időzóna kellene, de a repüléshez optimalizált tulajdonságok miatt vonzó választás lehetett egy űrutazáshoz ez az óra.

Alapvetően az űrhajós órák ritkán kerülnek magánkézbe, az Omegák például az Egyesült Államok tulajdonát képezik. Ez, illetve a tény, hogy egy ritka Rolexről van szó, jelentősen megnövelte a most eladott óra értékét. Az RR Auction árverésén eredetileg 400 ezer dollárra becsülték a leütési árat, ehhez képest azonban 2 163 199 dollárért, átszámítva közel 809 millió forintért csapott le rá valaki.

• óra
• karóra
• Rolex
• Hold
• árverés