Nyolcszázmillió forintot ért a Holdat megjárt különc óra
Az űrhajós órák ritkán kerülnek magánkézbe, az Omegák például az Egyesült Államok tulajdonát képezik.
Kissé karcos és megkopott ugyan, de így is az eredetileg vártnál ötször többet fizettek azért a Rolexért, mely a márkát először képviselte a Holdon.
Az Apollo-program űrhajósai szinte minden esetben hordtak maguknál órát. A csuklókon legtöbbször Omega Speedmaster Pro ketyegett, mely így ki is érdemelte a Moonwatch (Holdóra) becenevet. Voltak azonban különcök, akik úgy döntöttek, inkább Rolexszel indulnak útnak.
Ilyen asztronauta volt Edgar Mitchell is az Apollo-14 küldetésén. Mivel Mitchell a Holdra is lépett, ezért az ő csuklóján lévő Rolex GMT-Master lett az első koronás svájci óra, melyet más égitesten viseltek. Összesen egyébként négyen is voltak, akik Apollo-programokon Rolexet használtak, pl. Jack Swigert az Apollo-13 fedélzetén, vagy épp a Mitchell-lel együtt utazó Stuart Roosa, de az elsőség az övé lett.
A szakzsargonban a színei miatt Pepsi-lünettásnak hívott, fekete számlapos karórának az volt az újítása, hogy egyszerre figyelhették a pilóták és a légi közlekedésben dolgozók a helyi, illetve az otthoni időt. Persze ekkor még nem merült fel, hogy a Holdon külön időzóna kellene, de a repüléshez optimalizált tulajdonságok miatt vonzó választás lehetett egy űrutazáshoz ez az óra.
Alapvetően az űrhajós órák ritkán kerülnek magánkézbe, az Omegák például az Egyesült Államok tulajdonát képezik. Ez, illetve a tény, hogy egy ritka Rolexről van szó, jelentősen megnövelte a most eladott óra értékét. Az RR Auction árverésén eredetileg 400 ezer dollárra becsülték a leütési árat, ehhez képest azonban 2 163 199 dollárért, átszámítva közel 809 millió forintért csapott le rá valaki.
