Panteon Kegyeleti Kft.: harminchárom év a temetkezésben
„A gyász feldolgozása a búcsúzással kezdődik, ebben kell segítséget nyújtanunk”
Mindenszentek, halottak napja közeleg, ilyenkor gyakrabban gondolunk az elmúlásra, felkeressük elhunyt szeretteink, hozzátartozóink sírját. Az ősz színpompás díszletei között megnő a temetők forgalma, ami egyben komoly előkészületet, nagy munkát is jelent az üzemetetőknek. Ezekről beszélgettünk Nyakas-Barna Orsolyával, a Panteon Kft. vezetőjével, aki a temetkezésben meghatározó vállalkozás több mint három évtizedes múltját is felidézte.
– A Panteon Kft-t a rendszerváltás után az elsők között alapította meg édesapám, Nyakas László, néhány kollégájával együtt. Jó érzéssel tölt el, hogy édesapám a mai napig részt vesz a munkában, nála nagyobb tapasztalattal kevesen rendelkeznek az országban – mondta Nyakas-Barna Orsolya. – Mi, gyerekek ebben a környezetben nőttünk fel. Testvérem Nyakas Balázs Richárd, aki az Anhur Kegyeleti Kft ügyvezetője. Szívvel-lélekkel dolgozunk azon, hogy egy haláleset alkalmával, amikor a legnagyobb szükség van segítségre, minden rendben történjen, empátiával, odaadással, szakszerűen, eleganciával biztosítsuk a gyászolók számára a méltó elbúcsúzás lehetőségét.
– Ugye, ez az a terület, ahol nem lehet hibázni?
– Igen, itt minden egyszer és megismételhetetlenül történik, nagy figyelmet követel minden munkatársamtól. Ezért is tartom rendkívül fontosnak, hogy jól képzett, elkötelezett kollégákkal végezzük a munkát, 26 fős állandó létszámunk időszakonként egészül ki alkalmi munkavállalókkal. Sokat dolgozunk azért, hogy naprakész, tiszta környezet fogadja a temetőbe látogatókat. Ez nem kis feladat, mert hat településen – köztük Szekszárdon és Tolnán – 11 temetőt üzemeltetünk, és az elvárások is folyamatosan nőnek. Igyekszünk, hogy minden rendben legyen, de ne felejtsük el, hogy a természetet nem változtathatjuk meg, legfeljebb kényelmesebbé tehetjük az ember számára.
– Persze, minden fához nem lehet embert állítani söprűvel, ráadásul a hulló falevél nagyon szép…De beszéljünk arról, hogy mennyiben változtak a temetkezési szokások?
– A hamvasztásos temetkezés előtérbe került, elsősorban a városokban tapasztalható ez a jelenség. Nem gondolom, hogy csupán csak a kedvezőbb ár miatt van, hanem talán kényelmi, vagy praktikus szempontok miatt is. Lehetőség van a hamvak szórására, Szekszárdon az alsóvárosi temetőben rendelkezünk szórókúttal. Legutóbb viszont a Dunába kérték a hamvak szórását. Ilyenkor az elhunyt rokonai, ismerősei számára azonban nincs meg az a hely, a temető, ahova elmehetnek gyertyát gyújtani, emlékezni, kegyeletüket leróni.
– Új szokásokról beszélt, van-e divatkövetés a temetkezésben?
– Természetesen minden változik, ezzel lépést kell tartanunk. Folyamatosan bővítjük a kínálatot színben, minőségben mind a koporsók, mind az urnák területén, megjeleníthető például az elhunyt foglalkozása, hobbija, szenvedélye. A személyességet és a későbbi emlékezés lehetőségét teremtik meg a kegyeleti ékszerek, például nyaklánc az elhunyt hamvaival, ujjlenyomattal készült gyűrű vagy medál, ez utóbbi nem kizárólag halálesethez kapcsolódva rendelhető.
– Az ember legnehezebb pillanatában, egy szeretett személy elvesztésekor vannak jelen. Ön személyesen hogy tudja ezt kezelni, feldolgozni?
– Van egy személyes empátia, amit a családi kötődésemnek, nevelésemnek köszönhetően ma-
gammal hoztam. Emellett képezem is magam ezen a területen, hogy többet segíthessek az embereknek, jobban megértsem a gyász folyamatát, a hagyományos elvárások mellett az új, modern megoldásokat is alkalmazni tudjuk. A gyászterapeuták szerint a gyász feldolgozása a búcsúztatással, elbúcsúzással kezdődik, ebben állunk segítséggel ügyfeleink részére. Ha a hamvakat hazaviszi a hozzátartozó búcsúztató nélkül, akkor ez a folyamat nem tud megfelelően elkezdődni, és ez nehézzé teszi a gyászoló számára, hogy feldolgozza a szeretett személye elvesztését. A döntést természetesen nem lehet megváltoztatni, ezért is szeretnénk egy búcsúztató terem kialakítását megvalósítani, ahol meghitten lehetne búcsút venni szeretett elhunytunktól.
– Nem viseli meg, hogy állandóan a gyász közelében dolgozik és él?
– Egyáltalán nem, hisz ez is élet egy része. Tudom azt, hogy nagyon sok embernek segíthetek, és ami fontos, a családom összefogását érzem magam mögött.