Az 1850 előtt elsüllyedt hajókat Svédországban történelmi emléknek tekintik, és ennek megfelelő védettséget is kapnak, de a hatóságok indokolt esetben dönthetnek úgy, hogy az ennél későbbieknek is járhat védelem. Ez történt most azzal a hajóronccsal is, aminek a létezéséről ugyan tudtak, de az csak idén júliusban derült ki, hogy mit szállított.

A roncsot megvizsgáló lengyel búvárok szerint a roncsok között legalább száz üvegnyi pezsgő, több rekesz ásványvíz és porcelán edények vannak – ezek Magnus Johansson, a megyei igazgatási tanács régiségszakértője szerint kiváló bepillantást adnak a 19. század végének hajózásába és életébe. Mármint az elit életébe: a hajón szállított Selters ásványvíz még drágább volt, mint a pezsgő.

Tomasz Stachura, a roncsot feltáró BalticTech búváregyesület egyik tagja épp a vizespalackok formájából indult ki, amikor megpróbálta rekonstruálni a roncs történetét. A vizet ilyen formájú palackban csak 1850 és 1867 között forgalmazták, és olyan drágán vesztegették, hogy a szállítmányok mellé rendőri kíséretet is állítottak. A búvárklub a palackot készítő, mai napig létező fazekasműhellyel is felvette a kapcsolatot, hogy pontosabban megállapíthassák, mikori lehet a roncs, de Stachurának enélkül is van rá egy elmélete.

Miklós cár pezsgője

Mivel a hajó csupa finom és drága holmit szállított, joggal feltételezhető, hogy egy királyi udvarba, Stockholmba vagy Szentpétervárra tartott. Stachura szerint ez utóbbi megfejtés lehet a helyes: a feljegyzések szerint I. Miklós orosz cár egy hajójának 1852-ben épp ezen a környéken veszett nyoma.

Bár a víz is érdekes, Jim Hansson búvárrégész szerint ritka, hogy a svéd roncsok között pezsgőt találjanak, de nem számít egyedi esetnek: Svédországban konyakot, Finnországban pedig szintén pezsgőt találtak. Ez utóbbit Essi Avellan finn pezsgőszakértő meg is kóstolta, de nem találta valami finomnak.

Henry Jeffreys italtörténész szerint az itt talált pezsgő akár még fogyasztható is lehet, ez a dugók állapotától függ, mindenesetre ha valaki több mint 150 évig akar tartogatni egy üveg pezsgőt, a tenger fenekénél jobb helyet nem is nagyon találhatna erre. Ha valóban az orosz cár asztalára szánták, valószínű, hogy még a 19. században divatos édes pezsgőknél is édesebb volt.

Ha mégis felhoznák a palackokat, valószínűleg akkor is egy vagyont érnének, ha egyébként nem valami finomak: 2011-ben egy üveg 200 éves pezsgő 30 ezer euróért kelt el Finnországban, azt a palackot is egy hajóroncsban találták, de az igazán régi pezsgőkért Richard Juhlin svéd pezsgőszakíró szerint akár 70 ezer dollárt is fizethetnek.

• pezsgő
• tenger
• hajóroncs